„Nézőpontunk szerint a romák nem segélyen, tehát más adófizetők pénzén tengődő, magatehetetlen kisebbség, hanem olyan magyar állampolgárok, akiknek élhető jövőt, lehetőséget tudunk adni itt, a szülőföldjükön” – fogalmazott a kormányfő.
Megjegyezte: Magyarországon hosszú időn át az volt a közvélekedés, hogy a romák beilleszkedése, felzárkóztatása reménytelen ügy. A mostani találkozó viszont arról szól, hogy „igenis van remény, csak dolgozni kell érte” – jelentette ki. A kormány szerint lehetőséget kell adni azoknak, akik keresik, mert akkor lesz igazságos a világ, ha mindenki előtt kinyílik egy lehetőség – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországon ma csak két útja van a felemelkedésnek: a munka és a tanulás, ha pedig a kettő összekapcsolódik, az külön szerencse. Az előző évek gazdasági fejlődésének köszönhetően Magyarországon aki tud és akar, az dolgozhat, de „az akarat felélesztéséhez az kell, hogy az emberek értelmét lássák a munkájuknak” – fogalmazott. A kormányfő szerint a munkának emberformáló hatása is van, helyreállítja az önbecsülést, hasznos és tartalmas életet teremt.
A tanulással kapcsolatban felidézte a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat 2011-es elindítását, amelyet az a szándék vezérelt, hogy elősegítsék a társadalmi felzárkózás ügyét. A végzettek több mint 90 százaléka dolgozik – mutatott rá, kiemelve azt is, hogy folyamatosan javul a roma népesség iskolai végzettségének szintje. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy garantálják a program folytatását, az idei költségvetésben plusz 140 millió forintot adnak, 2019-től pedig várhatóan évi 550 millió forint fordítható e célra.
A résztvevőkhöz, a „leendő fiatal roma vezetőkhöz” szólva Orbán Viktor megjegyezte azt is, hogy a jelenlegi állami vezetők közül a köztársasági elnök, a házelnök, a miniszterelnök, a nemzetgazdasági miniszter és a nemzeti fejlesztési miniszter is mind szakkollégisták voltak. „Ennél biztatóbbat nem tudok önöknek mondani” – tette hozzá.
Beszédében több kormányzati intézkedést is megemlített, így például a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, a széles körben ingyenes gyermekétkeztetést és tankönyveket. Az óvodáztatással kapcsolatban azt mondta, áttörés, mert mérsékelni lehet vele az iskolába lépéskor meglévő hátrányokat, és úgy nagyjából azonos eséllyel „futhatja be” mindenki a maga pályáját. Magyarország az egyetlen olyan európai ország, ahol a gyermekeknek hároméves kortól kötelező óvodába járniuk – tette hozzá a miniszterelnök.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ország tartósan csak akkor erősödhet, ha minden polgára együtt és külön-külön is léphet előre. A magyarországi cigányság ügyében nagy adósságok halmozódtak fel az eltelt évtizedekben, hiányzott az őszinte beszéd és az akarat – mondta a tárcavezető.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a 2011-ben kötött szövetséggel létrejöhetett a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat. Példaként említette, hogy ennek is köszönhetően az elmúlt három évben megduplázódott a felsőoktatásban tanuló romák száma. „A magyarországi cigányság ügye fontosabb annál, mint hogy kizárólag a cigányokra bízzuk. És a magyarországi cigányok ügye fontosabb annál, mint hogy kihagyhatnánk belőle a magyarországi cigányságot. Csak együtt tudunk előrelépni” – fogalmazott Balog Zoltán az egymásrautaltságról.
A találkozón – ahol több végzett hallgató is bemutatta életútját – a történelmi egyházak vezetői mondtak imát és áldást, s köszöntötte a résztvevőket Ursula Mannle, a Hanns Seidel Alapítvány elnöke is.
A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat – mint honlapján olvasható – önálló keresztény cigány szakkollégiumokból álló hálózat. A szakkollégiumokat külön-külön a történelmi egyházak tartják fenn, önálló szervezeti és működési szabályzattal, tanulmányi programmal és tanári karral bírnak. Céljuk sokoldalúan képzett, szakmai munkájában magas szintre törekvő, a továbbfejlődésre nyitott, elkötelezett, cigány identitásukat is vállaló, keresztény értelmiségiek nevelése.
