„Nagykovácsi a főváros közvetlen szomszédságában elhelyezkedő település, amely egyedülálló módon őrzi falusi hangulatát” – írja a Pest megyei nagyközség képviselő-testülete által 2015-ben elfogadott településfejlesztési stratégia. A dokumentumból az is kiderül: a lakosság körében végzett felmérés szerint a helyiek 79 százaléka utasítja el, hogy a helységben többlakásos épületek jelenjenek meg. Ezt az igényt tükrözik a helyi építési szabályok is – ezek értelmében Nagykovácsi legnagyobb részén nem szabad egy telekre három lakásnál többet építeni, és van számos olyan telek, ahol csak kettő vagy egy engedélyezhető.
Ám a lakosok akarata, a jogszabályok szellemisége és az ingatlanbiznisz valósága, úgy látszik, olykor elválik a községben. Jelenleg is zajlik a Budai Tájvédelmi Körzet szomszédságában, a Rozmaring utca elején egy beruházás, amelyben nyolc lakás felhúzására kapott engedélyt az építtető. Ez úgy lehetséges, hogy a terület – bár ránézésre egynek látszik – papíron több külön telek. Ám úgy tűnik, az orosz beruházó nem elégedhetett meg azzal, ami az engedélyben áll – azaz nyolc darab, egylakásos lakóépülettel –, egy közismert ingatlanos oldal szerint ugyanis a 170-185 négyzetméteres házak szintjeit külön-külön, 100-110 és 70-75 négyzetméteres lakásonként értékesítik.
Így lett az engedélyben szereplő nyolc lakásból tizenhat.
A Civilek Nagykovácsiért Egyesület problémafelvetése nyomán a polgármester a munkálatokat végző Fel-Építő Kft.-hez fordult. A cég ügyvezetője, Tóth Csaba a válaszlevelében azt írta, szerintük ezek azért nem önálló lakások, mivel az ingatlan-nyilvántartásban nem külön egységenként lesznek felvezetve, hanem épületenként egy osztatlan közös tulajdonként. Úgy fogalmazott, a házak „kétgenerációsnak is alkalmasak”, amit szerinte sokan félremagyaráznak. A hirdetések ezzel szemben egyértelműen azt mutatják, hogy kétlakásos házak épülnek a Rozmaring utcában.
Hogy egy épületben hány lakás van, az egyébként is ténykérdés, nem pedig ingatlan-nyilvántartási jogkérdés. Tóth elmélete szerint például azok a 70-80 lakásos lakótelepi házak, amelyek csak az elmúlt években mentek át a társasházzá alakuláson, előtte, amíg osztatlan közös tulajdonként szerepeltek a tulajdoni lapokon, egylakásos épületnek lettek volna tekinthetők.
A fenti információk kapcsán felmerült bennünk: nem kellett volna-e már az engedélyeztetett tervekből kiderülnie annak, hogy az épületekben valójában két-két lakás van. A nagykovácsi önkormányzat helyi építészeti-műszaki tervtanácsa mindenesetre előzőleg megvizsgálta, és engedélyezésre javasolta a Györgyiné Treiner Éva építész által készített terveket. A tervtanácsot fő szabály szerint Nagykovácsi főépítésze, Györgyi Zoltán vezeti. A szakembert telefonon kérdeztük a Rozmaring utcai lakások megkétszereződésről:
– Amikor ön a tervtanács vezetőjeként ebben az ügyben eljárt, akkor úgy látta, hogy a benyújtott tervek megfelelnek a jogszabályoknak?
– Igen. És a budakeszi járási építési hatóság ki is adta az engedélyt.
– És az, hogy a tervtanács vezetőjeként ön járt el ebben az ügyben, nem összeférhetetlen amiatt, hogy a felesége készítette a terveket?
– Nem, mert ebben az ügyben nem én voltam a tervtanács vezetője. Ilyen ügyekben kizáratom magam a tervtanácsi döntésből, és az ott lévő egyéb tagok döntenek. Ezt így is jegyzőkönyvezték. Bár ez egyébként jogszabály szerint nem lenne összeférhetetlen.
Györgyi Zoltán egyébként azt mondta, nyolc lakásról szóló tervet véleményezett a tervtanács, a benyújtott dokumentumokból pedig nem látszott, hogy emeletenként külön lakásokról lenne szó. Szerinte az nem veszi figyelembe a jogszabályokat, aki így hirdeti a lakásokat. Az osztódással szaporodó lakások példája egyébként nem egyedülálló Nagykovácsiban. Egy Pók utcai ingatlanon a helyi építési szabályzat szerint kettő lakás lehetne csak, az itt álló új házat interneten mégis „négylakásos társasházként” hirdetik – hívta fel a figyelmünket a Civilek Nagykovácsiért Egyesület. Az építési szabályzat itt egész 500 négyzetméterenként enged egy lakást építtetni, a szóban forgó telek viszont csak 1446 négyzetméter területű. Az egyesület tájékoztatása szerint az építtető a már említett Fel-Építő Kft.
A civil szervezet egyébként arról is értesült nemrég, hogy huszonnyolc lakásos lakókomplexum építését tervezik a településen a Vértes utcában. A főépítész ezt kérdésünkre határozottan cáfolta.
Az egyesület azt szeretné, ha Nagykovácsinak – amely a településfejlesztési stratégia szerint „zsákfalu” – megmaradna a kistelepülési hangulata, és ha nem nőne jelentősen a lakosságszám; már csak azért sem, mert a településnek egyetlen közúti kijárata van – Budapest irányába –, a kétszer egysávos Nagykovácsi utca.
