„Nagykovácsi a főváros közvetlen szomszédságában elhelyezkedő település, amely egyedülálló módon őrzi falusi hangulatát” – írja a Pest megyei nagyközség képviselő-testülete által 2015-ben elfogadott településfejlesztési stratégia. A dokumentumból az is kiderül: a lakosság körében végzett felmérés szerint a helyiek 79 százaléka utasítja el, hogy a helységben többlakásos épületek jelenjenek meg. Ezt az igényt tükrözik a helyi építési szabályok is – ezek értelmében Nagykovácsi legnagyobb részén nem szabad egy telekre három lakásnál többet építeni, és van számos olyan telek, ahol csak kettő vagy egy engedélyezhető.
Ám a lakosok akarata, a jogszabályok szellemisége és az ingatlanbiznisz valósága, úgy látszik, olykor elválik a községben. Jelenleg is zajlik a Budai Tájvédelmi Körzet szomszédságában, a Rozmaring utca elején egy beruházás, amelyben nyolc lakás felhúzására kapott engedélyt az építtető. Ez úgy lehetséges, hogy a terület – bár ránézésre egynek látszik – papíron több külön telek. Ám úgy tűnik, az orosz beruházó nem elégedhetett meg azzal, ami az engedélyben áll – azaz nyolc darab, egylakásos lakóépülettel –, egy közismert ingatlanos oldal szerint ugyanis a 170-185 négyzetméteres házak szintjeit külön-külön, 100-110 és 70-75 négyzetméteres lakásonként értékesítik.
Így lett az engedélyben szereplő nyolc lakásból tizenhat.
A Civilek Nagykovácsiért Egyesület problémafelvetése nyomán a polgármester a munkálatokat végző Fel-Építő Kft.-hez fordult. A cég ügyvezetője, Tóth Csaba a válaszlevelében azt írta, szerintük ezek azért nem önálló lakások, mivel az ingatlan-nyilvántartásban nem külön egységenként lesznek felvezetve, hanem épületenként egy osztatlan közös tulajdonként. Úgy fogalmazott, a házak „kétgenerációsnak is alkalmasak”, amit szerinte sokan félremagyaráznak. A hirdetések ezzel szemben egyértelműen azt mutatják, hogy kétlakásos házak épülnek a Rozmaring utcában.
Hogy egy épületben hány lakás van, az egyébként is ténykérdés, nem pedig ingatlan-nyilvántartási jogkérdés. Tóth elmélete szerint például azok a 70-80 lakásos lakótelepi házak, amelyek csak az elmúlt években mentek át a társasházzá alakuláson, előtte, amíg osztatlan közös tulajdonként szerepeltek a tulajdoni lapokon, egylakásos épületnek lettek volna tekinthetők.