Paks II. azt is ki fogja bírni, ha rázuhan egy repülő

Két államtitkár együtt népszerűsítette az új paksi atomrektort Nagykanizsán.

A 35 éve üzemelő paksi atomerőmű építéséről szóló egykori döntés mára beigazolódott, a legolcsóbban, legbiztonságosabban és a legnagyobb teljesítménykihasználás mellett működik a létesítmény. Az új blokkok létesítése ennek hosszú távú fenntartását szolgálja – közölte a beruházás tárca nélküli minisztere pénteken egy Nagykanizsán tartott atomenergetikai fórumon.

Süli János hangsúlyozta: kipróbált, konstrukciójában továbbfejlesztett, 3+ generációs blokkok épülnek Pakson, amelyek „Fukusima-állók”, vagyis a legszigorúbb nemzetközi biztonsági előírásoknak is megfelelnek majd.

Példaként említette, hogy a blokkok kettős falú védőépülete garantálja az atomerőmű biztonságát akár egy utasszállító rázuhanása esetén is.

A paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország áramimportja mintegy 30 százalék a teljes felhasználáson belül, ami kockázat az ellátás biztonságát illetően. Hozzátette, miközben a lignitalapú erőművek élettartama a vége felé közelít, mindezzel párhuzamosan növekszik az ország villamosenergia-igénye, tavaly, történelmi rekordot döntve, a fogyasztás meghaladta a 45 terrawattórát.

Elmondta, Magyarország 2011-ben elfogadott energiastratégiája három lábon áll, a hazai lignitvagyonra, a megújuló forrásokra és az atomenergiára épül, és csak ez utóbbival lehet „folyamatosan elérhető, tiszta, olcsó és megbízható” módon áramot termelni.

Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke kifejtette, Magyarországnak az ellátásbiztonság helyreállítása érdekében is szüksége van az atomerőműre és a hazai nukleáris kapacitás fenntartására. Felidézte, hogy 2009-ben, az MSZP-kormány idején nemzeti konszenzus jött létre az atomerőmű bővítését illetően, de ez mára szertefoszlott, „hazug propaganda zajlik” az ellenzők részéről.

Kovács Pál, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter kabinetfőnöke elmondta, hogy az európai árampiacot a szénmentesítés és a megújuló források erőltetése jellemzi, illetve egységes áramhálózat és -piac kiépítésére törekednek. Az energetikai piacon az állami önrendelkezés lebontása tapasztalható, a teljes piacot versenyszabályozásnak rendelték alá – összegezte.

Hangsúlyozta, hogy az ország importfüggősége veszélyes mértékű, a nemzeti energiastratégia egyszerre erősíti a fenntarthatóságot, a versenyképességet és az ellátás biztonságát. „Paks II. a nemzeti szuverenitásunk záloga” – fogalmazott.

Lenkei István, a Paks II. Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója kifejtette: az atom- és a megújuló energia termelésével – a környezetszennyező fosszilis erőműveket hosszú távon kivezetve – garantálható Magyarország biztonságos, megfizethető és környezetkímélő villamosenergia-ellátása. Az új paksi blokkok élettartamát 60 évre tervezik.

Közölte, az atomerőművek mellett szól az is, hogy teljes életciklusuk alatt minimális mértékben bocsátanak ki szén-dioxidot.

A Paks II. építésének folyamatát részletezve a vezérigazgató elmondta: már több mint 300 engedélyt megszerzett a társaság, a létesítési engedély iránti kérelmet idén nyújtják be. A létesítési kérelemről – ami több mint 200 ezer oldal – 15 hónap alatt nemzetközi szervezetek bevonásával az Országos Atomenergia Hivatal fog döntést hozni.

Kitért arra is, hogy az Ausztria által az Európai Bizottság (EB) ellen az új paksi blokkok ügyében indított perben az EB kész megvédeni az álláspontját.

Lenkei István azt is elmondta: kulcsrakész lesz az oroszok által építendő erőmű, költségtúllépés nem fordulhat elő. A beruházás 80 százaléka orosz államközi hitel, 20 százaléka magyar költségvetési forrás. Emlékeztetett, az oroszok vállalták, hogy 55 százalékban európai tendereken választják ki a beszállítókat – mondta. Ez a turbina esetében már megtörtént, hiszen a General Electric (GE) Hungaryvel már alá is írta a szerződést a fővállalkozó – fejtette ki a vezérigazgató.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a beruházás munkaerőpiaci hatásairól elmondta: a dél-dunántúli régióban az országos átlagnál magasabb, 6,4 százalék a munkanélküliség. Tolna megyében közel 7 ezer, Baranyában mintegy 14 ezer, Bács-Kiskun megyében pedig 15 ezer ember keres munkát, velük kielégíthető lenne az építkezés munkaerőigénye – fejtette ki.

Hozzátette, az erőmű építési folyamatában 4-5 évig több mint 10 ezer emberre lesz szükség közvetve vagy közvetlenül, elsősorban szakképzett munkaerőre. A számítások szerint 1800 felsőfokú végzettségű szakember, 5000 szakmunkás dolgozik majd a beruházáson, közvetlenül 7-8 ezer ember lesz az építés idején a teljes létszám.