Kulcsszerepe lehet a fiatalok elvándorlásának megállításában a lakhatási problémák megoldásának – többek között ez derült ki a Civitas Intézet ifjúságpolitikai konferenciáján. A Fidesz–KDNP szokás szerint nem vett részt a többpárti beszélgetésen, amely előtt szakemberek tartottak előadásokat. A családalapítás, a fiatalok vállalkozóvá válásának nehézségei és a felsőoktatás problémái kerültek szóba.
Vértesy László, a Civitas Intézet igazgatója ismertette a legfrissebb statisztikákat: miközben az átlagjövedelem nem duplázódott, Budapesten a lakásbérleti árak a kétszeresére nőttek az elmúlt években, így akár a kezdő jövedelem hetven százalékát is felemészthetik, az arány vidéki városokban is 50 százalék körüli.
Nem csoda, hogy sok fiatal olyan nyugat-európai országokba vándorol, ahol ez az arány jóval kedvezőbb, és hogy kiugróan nagy százalékuk marad otthon a szüleinél –
a 15-29 éves magyarok 73 százaléka él otthon. Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban ez az arány 30 százalék alatt van.
A „mamahotelként” ismert jelenség nyilván nem segíti a családalapítást sem.
Sokan ezt pusztán azzal magyarázzák, hogy az X, Y és a Z generáció képviselői képtelenek felelősséget vállalni, szívesebben megmaradnak a kiskorúságban, mert ez kényelmes. De a statisztikákból más olvasható ki: a kirepülés halogatása jelentősen csökkenti a fiatalkori szegénység és kirekesztődés kockázatát. Ez pedig Magyarországon nagyon magas, az Európai Unióban csak Bulgária, Románia és Görögország mutatói rosszabbak ebből a szempontból. A mamahotelben élőket tehát a lecsúszástól való félelem is erősen motiválhatja.
A fiatalok számára az első lakáshoz jutás sokszor elérhetetlen álom marad. Nincs a probléma kezelésére alkalmas állami bérlakásrendszer sem, a piaci lakásbérleti árak az égbe szöktek. Albérlet-támogatást kevesen és bonyolult procedúra árán tudnak igénybe venni.
A fiatalok elvándorlásának oka a statisztikák szerint több mint 70 százalékban anyagi, vagyis a magasabb jövedelem motiválja. Kanász-Nagy Máté (LMP) elmondta: pártja az életpályamodelleket a fiatalok irányába tolná el, arányában nekik adna nagyobb béremelést, hogy itthon tartsa őket. Dukán András Ferenc (Momentum) külön a hiányszakmákba, tanári, orvosi pályára való belépést ösztönözné magasabb kezdő bérrel. Dúró Dóra (Jobbik) a béruniót tartja hosszú távú megoldásnak az elvándorlásra és a bérkülönbségekre, Rónai Sándor pártja (DK) adókedvezményekkel csábítaná vissza a fiatalokat: mint elmondta, Magyarországon a jelenleg legjobban fizető, a nyugat-európai béreket leginkább megközelítő IT-szektorban például 30 ezer betöltetlen álláshely van, mert akik alkalmasak lennének, nincsenek már Magyarországon. Bárány Balázs (MSZP) a kiszámíthatóság hiányát is az elvándorlás öt fő oka közé sorolta: szerinte fontos lenne, hogy lehessen számolni azzal, hogy a családtámogatás, lakhatás, oktatás alapjai kormányokon átívelve is állandóak maradnak. Bérlakásprogramban minden párt gondolkodik, Papp Roland (Együtt) szerint ez az országon belüli mobilitás miatt is fontos lenne.
A legfrissebb ifjúságkutatási eredmények szerint a kivándorló fiatalok mindössze 12 százaléka nevezte meg a politikai helyzetet okként.
– A fiatalok szavazási kedve alacsony, ezért a politika nem tartja racionálisnak, hogy többet foglalkozzon velük, pedig ez rövidlátó gondolkodás, mert ők lesznek azok, akik a hátukon viszik majd ezt az országot – vélekedett Dúró Dóra,
aki szerint mindenképpen erősíteni kellene a fiatalok közéleti részvételét. – Milyen üzenet a fiatalok felé, hogy két cikluson keresztül nulla forinttal emelkedtek a tanulmányi ösztöndíjak, és az államilag fenntartott kollégiumi férőhelyek 85 százaléka a jogszabályi minimumnak sem felel meg? – tette fel a kérdést a politikus.
