Egyre nagyobb nyomás nehezedik az Európai Bizottságra a civil szervezetek támogatása miatt, és úgy tűnik, az uniós testület hajlik arra, hogy segítséget nyújtson nekik. Erről Vera Jourová beszélt az Európai Parlamentben, a civil szervezetek szűkülő mozgásteréről tartott plenáris vitán. A jogérvényesülésért felelős cseh uniós biztos azt mondta: „nagyon is mellette vagyok, hogy hozzunk létre egy ilyen alapot”.
A biztost megelőzve több képviselő – többek között a magyar Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke – is arról beszélt, hogy az Európai Uniónak valamiféle demokráciaalapra lenne szüksége. Ehhez kapcsolódva felmerült még az is, hogy erre külön költségvetési sor jöjjön létre. Ez utóbbival Vera Jourová nem értett egyet, szerinte a civil társadalom anyagi támogatására más eszközöket kell keresni a 2020 utáni költségvetési időszakban.
Bármilyen furcsa ugyanis, az EU-nak most erre nincs kerete; a bizottság esetleg egyes projekteket támogat, de működésre nem ad pénzt. Legalábbis Európában. Az EU 2014 és 2020 között több mint 1,3 milliárd eurót költ „a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló” célokra, ám ez a pénz főleg afrikai, közép-ázsiai féldiktatúrák ellen küzdő civil szervezetek támogatására szolgál. A döntéskor 2014-ben az EU nem gondolta, hogy a tagállamokban hasonló problémákat kellene majd kezelni. Magyarországgal szemben az EP-üléssel egy napon lépett következő fázisába a civiltörvény miatt zajló kötelezettségszegési eljárás.
Az Európai Bizottság beperelte Magyarországot, mert nem tett eleget a civiltörvénnyel kapcsolatos uniós felszólításnak, és nem módosította a szerintük sok civilt megbélyegző törvényt.
Ugyanakkor nem csak a magyar vagy a lengyel példát szokták emlegetni a nem kormányzati szervezetek hátrányos megkülönböztetésről az Európai Unión belül, egy tanulmányban nemrég politikai és gazdasági nyomásgyakorlásról számolnak be Máltán és Horvátországban is. Az ebben bemutatott gyakorlat szerint az érintett kormányok szűkítik a demokratikus teret azzal, hogy jogszerűtlenné teszik a külföldi támogatást a civil szervezetek számára, vagy stigmatizálják őket.
– Aggodalommal tölt el az az európai parlamenti határozat, ami a civil szervezeteknek óriási szerepet szán a bevándorlás szervezésében – ezekkel a szavakkal híven demonstrálta a civilellenes törekvéseket Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere még január 10-én. Szita a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként arra buzdítja – a zömében fideszes – városvezetőket, hogy tegyenek meg mindent a nemzetközi civil hálózatot építő törekvésekkel szemben, különösen a Soros György által finanszírozott szervezetek ellen. Ennek ékes példája Pécs, ahol a kormánypárti többségű közgyűlés a „bevándorlásszervező” civilekkel szembeni fellépésre kérte a teljes lakosságot. Az Emberség Erejével Alapítvány – amely százmillió forintot meghaladó támogatást kapott Soros György alapítványától – végül az irodahelyiségét is elvesztette egy időre az ellenséges környezetben.
Az elmúlt hetekben azonban a Fidesz bemutatta, hogy a migrációval és a civilekkel kapcsolatos nyilatkozatai és valódi tettei jókora ellentmondásban vannak. Például a „migránsmentes övezetről” szóló kommunikáció ellenére – jogszerűen – befogadott menekültek mellett az uniós forrásokból is gazdálkodó Belügyi Alapok menekültekkel foglalkozó civileknek juttatott, majd látványos gyorsasággal megszüntetett támogatásaira emlékezhetünk.
Hasonló ellentmondást mutat be Pécs városa is: pontosan olyan célokra terveznek lehívni 750 millió forint értékű uniós támogatást, mint amit a megbélyegzett Az Emberség Erejével Alapítvány kapott Soros alapítványától. Miközben az Megyei Jogú Városok Szövetségével egyetértésben fúrják az EU és Soros alapítványának törekvéseit, az úgynevezett CLLD-forrásokat kulturális és közösségfejlesztési célra tervezik igénybe venni, mint ahogy az utálat tárgyává tett Az Emberség Erejével Alapítvány.
Pécs évente közel 133 millió forinttal támogatja a helyi civilek működését. A különböző szervezetekkel kötött közszolgálati megállapodásokkal együtt évente közel félmilliárd forintot adott a civileknek a város. Az együttműködés sikeréről február elején Kővári János, az Összefogás Pécsért Egyesület képviselője is elismerően beszélt a Pécsi Napilapnak: „Ma ezek a szervezetek közel egymilliárdba kerülő közszolgáltatást végeznek el az önkormányzat helyett, feleannyi pénzből.” Ennek fényében a közgyűlés okkal nem tervezi csökkenteni a civilek támogatását, noha a város 12 milliárd forintos adóssággal küszködik.
Az uniós források márciusban nyílhatnak meg, elosztásukat az önkormányzat által létrehozott Pécsi Akciócsoport koordinálja. Az egyesületet a Szabad Pécs információi szerint szinte teljesen Fidesz-közeli emberekkel töltötték fel.
