Feltámadt a Covid, szakértő reagál a fokozódó esetszámokra

Noha a legfrissebb járványügyi adatok szerint a koronavírussal fertőzöttek száma stagnál, Békéssy Szabolcs szerint már most érdemes felkészülni a következő időszakra, hogy a járványt el tudjuk kerülni.

– Megfigyelhető, hogy egyre többen fordulnak valamilyen légúti megbetegedéssel orvoshoz, a páciensek zöme valamilyen légúti vírussal. Közülük többen Coviddal fertőződtek meg, de megjelent már az influenza is – közölte Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapító elnöke a Magyar Nemzetnek. 

Békássy Szabolcs: Néhány alapszabály betartásával a Covid járványt megelőzhetjük (Forrás: Facebook)

Ezt igazolja a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb jelentése is, amelyből kiderül: stagnál a koronavírus örökítőanyagának országos átlagkoncentrációja a szennyvízben, 

és a közelgő őszi szünet némileg csillapíthat majd a fertőzések terjedésén, a karácsonyig tartó időszak azonban kritikus lesz. 

A közleményből az is kiderül, hogy az év 41. hetében országszerte 217 300 fő akut légúti fertőzés miatt kereste fel orvosát.

Hogyan védekezzünk a Covid–19 ellen?

Békéssy Szabolcs rámutatott, noha ezek az esetszámok még nem érik el a járványküszöböt, és a SARS-CoV-2 terjedése Magyarországon összességében alacsony szinten van, a rögzített adatok szerint folyamatosan emelkednek, és már most érdemes felkészülni a következő időszakra. 

A háziorvos megjegyzi, bár a koronavírus-járvány legsúlyosabb hullámai mögöttünk vannak, a Covid–19 nem tűnt el. 

A vírus továbbra is jelen van a közösségekben, igaz, a védekezés szerencsére ma már nem a lezárásokról, hanem a jól bevált egészségvédelmi lépésekről szól. A szakember azt tanácsolja, az őszi/téli időszakban fokozottan érdemes betartani néhány alapszabályt, hogy elkerülhessük a Covid-fertőzést:

• Védőoltás: továbbra is a legerősebb védelmet jelenti a vírussal szemben. A vakcina hatékonyan csökkenti a súlyos megbetegedés és a halálozás kockázatát, még akkor is, ha újabb variánsai jelennek meg a vírusnak. Az NNGYK és a WHO ajánlása szerint az éves védőoltás leginkább a 65 év felettieknek, a krónikus betegeknek, valamint az egészségügyi dolgozóknak javallott, különösen az őszi-téli időszak előtt.
• Maszk, kézmosás, szellőztetés: ez a klasszikus hármas segít, hogy a fertőzés kockázatát jelentősen lecsökkentsük, miután tudjuk, hogy a vírus leginkább zárt, rosszul szellőző terekben terjed. A szakemberek és az egészségügyi szervezetek a pandémia idején már jól vizsgázott maszkot, az FFP2 viselését javasolják a következő időszakra, ha olyan zsúfolt helyeken járunk, mint a tömegközlekedés vagy orvosi rendelő. A helyes kézmosás pedig segít megelőzni, hogy a vírus a nyálkahártyákra jusson. Szintén a megelőzést segíti a rendszeres szellőztetés és a légtisztítás, az irodáknak a szellőztetés mellett javallott a HEPA-szűrős készülékekkel történő légtisztítás is, hogy az év végi hajtás idején a kollégák ne essenek ágynak.
• Ha pedig már tüneteink vannak (köhögés, torokfájás, láz, orrfolyás, levertség) fontos, hogy tekintettel legyünk a környezetünkre és ne terjesszük tovább a fertőzést; maradjunk otthon és ne ezeken a napokon jusson eszünkbe, mennyi elintéznivalónk van a különféle hivatalokban. 

A koronavírussal szemben továbbra is a védőoltás biztosítja a legnagyobb védelmet (Fotó: MTI)

Mi az a long Covid szindróma?

Békássy Szabolcs arra is kitért, nem csak a vírusfertőzésről érdemes szót ejteni, hanem a gyógyulást követő időszakról is, amely nem mindig zökkenőmentes. 

– Máig sem tisztázott teljesen tudományosan, hogy a korábbi Covid-fertőzések milyen elhúzódó szövődményeket okozhatnak,

 ugyanakkor tény, hogy a pandémia óta megnövekedett azoknak a pácienseknek a száma, akik különféle, orvosilag nehezen differenciálható tünetekkel jelentkeznek, és amelyekről azt feltétezzük, hogy a long Covid állhat a hátterében. 

A WHO definíciója szerint long Covidról beszélünk, ha a tünetek legalább 3 hónappal a fertőzés után is jelentkeznek, és nem magyarázhatók más betegséggel. Az érintettek gyakran számolnak be olyan tünetekről, mint

• fáradékonyság,
• koncentrációzavar,
• gyakori a légszomj és a szapora szívverés,
• de sokan szenvednek alvászavartól,
• vagy izom- és ízületi fájdalomtól, 
• mások szorongással, hangulatingadozással küzdenek.

Az egészségügyi világszervezet szerint a fent leírt tünetek egyaránt előfordulhatnak felnőtteknél és gyerekeknél is, de főképp azokat sújtja, akik valamelyik kockázati csoporthoz tartoznak. Miután a tünetek szerteágazóak, így a kezelés is multidiszciplináris megközelítést igényel, vagyis a belgyógyász, pulmonológus, kardiológus mellett sok esetben pszichológus bevonása is indokolt lehet.

 

A gyerekekre leselkedő veszélyek: súlyos szövődményt is okozhat a Covid?

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyermekeknél Covid-fertőzések többsége enyhe tünetekkel vagy akár tünetmentesen zajlanak, de nem minden esetben ússzák meg a kicsik olcsón a vírussal való találkozást. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírussal való fertőzés sokkal nagyobb a kockázatot rejt a koraszülöttség vagy krónikus betegség esetében, de a túlsúlyos kisgyermekek is nehezebben lábalnak ki a betegségből.

A koronavírussal fertőzött fiataloknál előfordulhat az úgynevezett gyermek multisystem gyulladásos szindróma (MIS-C) is, amely néhány héttel a fertőzés után, sokszor már a teljes gyógyulást követően alakulhat ki, a magas lázzal, hasi fájdalommal, szív- és érrendszeri gyulladással járhat. Ez egy nagyon súlyos, de szerencsére nagyon ritka szövődménye a koronavírus fertőzésnek a gyerekek és fiatalok esetében, a becslések szerint a 21 év alatti korosztályban 1 millió fertőzöttre 316 ilyen eset jut.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)