
Hamar rájöttek, hogy a jelenség egy rejtőzködő objektum által okozott gravitációs zavar. Az objektum körülbelül egymilliószor nagyobb tömegűnek látszik a Napnál ami rendkívüli tömegnek tűnhet.
Ez azonban hozzávetőleg még mindig 100-szor kisebb, mint a gravitációs lencse segítségével valaha észlelt legkisebb tömegű objektum.
A tudósok a világ minden táján működő rádiómegfigyelő állomások, köztük a nyugat-virginiai Green Bank Telescope, az új-mexikói Very Long Baseline Array és az európai Very Long Baseline Interferometria Network adatainak kombinálásával fedezték fel ezt a furcsa kozmikus képződményt.

A kapott észlelési információ azonban akkora mennyiségű, hogy a kutatóknak új módszert kellett kidolgozniuk az információtömeg rendszerezésre. „Az adatok annyira összetettek, hogy új numerikus megközelítéseket kellett kidolgoznunk a modellezésükhöz” – mondja Simona Vegetti, a németországi Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagásza és mindkét új tanulmány társszerzője, akit a Live Science tudományos hírportál idéz. „Ez nem volt egyszerű feladat, mivel korábban ilyet még soha nem csináltak” – fűzte hozzá az asztrofizikus.
Az Einstein-gyűrűk lehetnek a legjobb eszközök a sötét anyag vizsgálatában
A kutatók biztosak benne, hogy az újonan azonosított objektum egy kis sötétanyag-csomó – vagyis annak a láthatatlan anyagnak a koncentrációja, ami az ismert univerzum kereken 27 százalékát teszi ki, és nem lép kölcsönhatásba a fénnyel.

A sötét anyag az anyagnak egyik olyan különleges fajtája, ami a csillagászati műszerekkel nem figyelhető meg közvetlenül, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki, illetve nem nyel el. Az univerzumban való jelenlétére csak a látható anyagra és a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. A modellszámítások szerint az univerzum tömegének csupán a 4,6 százalékát teszi ki a látható anyag, ezzel szemben a sötét anyag aránya a világegyetemen belül 26,8 százalék, míg az univerzum tömegének fennmaradó hányadát a sötét energia teszi ki.
A felfedezés annyiban nem számít meglepőnek, hogy a gravitációs lencsehatás az egyetlen módja a sötét anyag érzékelésének, így az Einstein-gyűrűk adják a legjobb eszközt a sötét anyag vizsgálatához. Az ilyen elszigetelt sötétanyag-csomók megtalálása különösen hasznos lehet az úgynevezett „hideg sötétanyag-elmélet” teszteléséhez, amely szerint a sötét anyag csak akkor tud összecsomósodni, ha viszonylag lassan mozog és kevés energiát bocsát ki – írja a Space.com. csillagászati hírportál.























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!