Elorozták a fesztivált, oda a miskolci kocsonya

Erőből próbálta megoldani az ügyet a megyeszékhely. A bíróság pedig megtiltotta a kocsonyaünnep megszervezését.

Egyébként a Kúria ítélete után Rózsa Edit azt tervezi, jogi úton érvényesíti a kártérítési igényét. „Célom elsősorban nem az elmaradt hasznom behajtása, hanem azoknak az alvállalkozóknak a kifizetése, akik az elszámolt és megítélt, de visszatartott állami támogatás miatt kifizetetlenül maradtak – mondta lapunknak a korábbi szervező. – Szeretném, ha az elmúlt évek üzleti eredményeinek átvilágítása után korrekt licencdíjat állapítanánk meg. A jövőt illetően pedig a kocsonyafesztivál rehabilitálását, és ezzel a miskolci emberek kártalanítását szeretném elérni” – tette hozzá az üzletasszony. Rózsa Edit egyébként 1990-től két cikluson át az SZDSZ színeiben volt szegedi országgyűlési képviselő.

Figyelemre méltó, hogy a fesztivál megálmodója nem csak bíróságon érvényesítette az érdekeit, korábban más lépésekkel is próbálkozott. Leveleket írt az önkormányzatnak, egyeztetést kért, és területfoglalási engedélyt adott be a fesztivál megrendezésére, ám hiába. Még egy másik városba is megpróbálta átvinni a fesztivált. Kazincbarcikával meg is egyeztek, aztán a szocialista vezetésű város is visszalépett.

„Miskolcon idén is lesz téli fesztivál, csak a neve változott” – írta kérdésünkre az önkormányzat. Nem csoda, hogy nem reklámozták különösebben a névváltoztatás okát, mert nem biztos, hogy a történet dicsőségére válik a borsodi megyeszékhely vezetésének. Mint írták, a Becherovka miskolci farsang a korábbi kocsonyafarsang hagyományait követi: kiváló előadókkal és rendezvényekkel, valamint különleges gasztronómiai élményekkel várja látogatóit. Azt is megkérdeztük, miért nem „kocsonyás” fesztivál lesz, miért más a rendezvény neve. Azt válaszolták, védjegyoltalmi okokból. Jóllehet a Kúria ítélete másról szól: az üzleti tisztesség megsértéséről.

Korábban az önkormányzat úgy érvelt: pénzzavarba került Rózsa Edit fesztiválszervező cége, ami veszélybe sodorta a nagy hírű rendezvényt, ezért kellett „átvennie” a városnak. 2013-ban valóban nyilvánossá vált, hogy több beszállítóját nem tudja kifizetni Rózsa Edit. Végül a Tisza Expo nevű hitelező felszámolást kezdeményezett a fesztiválszervező vállalkozása és alapítványa ellen; ezek le is zajlottak. Rózsa Edit nem tagadja: voltak tartozások, de azt állítja: mindent ki tudott volna fizetni, ha a korábban megítélt állami támogatást nem tartják vissza. A Kúria ítéletében szerepel, hogy az önkormányzat korábban támogatás nyújtását is vállalta volna a tartozások rendezése érdekében.

De bármi volt is a helyzet a cégek gazdasági ügyeivel, a 13 év alatt fölépített rendezvény azé, aki létrehozta. A Kúria ítéletéből is ez következik. Egyébként nem a kocsonyafesztivál az egyetlen olyan magyar esemény, ami magánszervezésű, de a neve összefonódott egy városéval. Gondolhatunk akár a csabai kolbászfesztiválra Békéscsabán, vagy a Budapest egyik vezető márkájává vált Szigetre. A Kúria kimondta: a fesztivál megszervezésével kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok, üzleti kapcsolatok, szellemi és fizikai ráfordítások vagyoni értékkel bírnak, és ez Rózsa Edithez köthető, akinek 13 éves munkája, befektetése fekszik a rendezvényben, és a miskolci kocsonya mint brand fölépítésében.

Hogy miért nem született megegyezés Rózsa Edit és az önkormányzat között, amikor 2013-ban közös fesztiválszervező cég alapításáról is aláírtak egy szándéknyilatkozatot, arról ellentmondó történetük van a feleknek.

Lapunk kérdésére az önkormányzat azt írta: az együttműködéstől Rózsa Edit lépett vissza. Utóbbi pedig azt mondja: egyszerűen nem írta alá rögtön azt a megállapodást, amit eléje tettek. Voltak észrevételei, tárgyalni akart róluk. Papírja van arról is, hogy ezután többször fordult a városhoz, és kérte: egyezzenek meg, de ez nem történt meg. Lemondani viszont nem volt hajlandó a kocsonyafesztiválról.

Az ügy pikantériája, hogy Kriza Ákos polgármester a 2014-es fesztivál előtt Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével azt közölte, hogy a város 2014-től „önállóan rendezi” a fesztivált. Egy füst alatt tízmilliós támogatásért folyamodott a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből. „Bízom abban, hogy támogatásommal hozzájárulhatok tervei megvalósításához. Munkájához további sikereket kívánok” – írta válaszában Balog Zoltán. Mivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem áll szóba lapunkkal, csak remélhetjük, hogy a miniszter nem tudott a háttérben húzódó jogvitáról.