Korábban az volt az előírás, hogy – mivel négyévente tartották a parlamenti és önkormányzati választást is – a választási évben csak április 1-jéig lehetett időközi önkormányzati választást tartani. Az alaptörvény azonban öt évre emelte az önkormányzati ciklus hosszát, így „elvált\" egymástól a két voksolás. 2014-ben még ugyanabban az évben tartották a kétféle választást, ez az év az első, amikor a parlamenti választást követő ősszel nem lesz általános önkormányzati is.
Évente körülbelül 120 időközi önkormányzati választást tartanak az országban, az esetek túlnyomó többségében új polgármestert kell megszavazni. Április 1-ig még kilenc településen 11 időközi önkormányzati választás lesz, április 8-án pedig hat helységben lesz ilyen. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csobajon és Hejőbábán, a szabolcs-szatmár-beregi Laskodon polgármestert, a baranyai Sárokon önkormányzati képviselőt, Pest megyében Pécelen és Komárom-Esztergom megyében, Komáromban egyéni választókerületi képviselőt választanak.
A jogszabály szerint többek között akkor kell időközi önkormányzati választást tartani, ha az egyéni választókerületi képviselő vagy a polgármester megbízatása megszűnik, vagy az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatták vagy feloszlott. Ha egy listáról megválasztott képviselő „esik ki\", helyére a jelölőszervezet jelentheti be az új jelöltet a választási bizottsághoz, ezért ilyenkor nem tartanak időközit.
Az időközi választás szavazásának napját úgy kell kitűznie a helyi választási bizottságnak, hogy a kitűzés napját követő nyolcvanadik és századik nap közé essen.
