A belga kormányfő kvótás fenyegetése gyakorlatilag a választás fő tétjét is kijelöli: a tét az, hogy Magyarország bevándorlóország lesz-e vagy nem – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában, melyet az MTI is szemlézett.
Dömötör ezt annak kapcsán jegyezte meg, hogy Charles Michel belga kormányfő korábban jelezte: ultimátumot adtak a szolidaritást elutasító visegrádi országoknak, és amennyiben június végéig nem sikerül konszenzusra jutni az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsban, akkor nélkülük, minősített többségi szavazással fogják elfogadni a tervezett kvótareformokat.
Az államtitkár szerint a kormány „földön, vízen, levegőben" küzd majd azért, hogy ne legyen bevándorlóország.
A sokszor hangoztatott szlogen mellett ezúttal sem hangzottak el a tények, vagyis az, hogy a kormány szép csendben és kvóták emlegetése nélkül több mint 2300 menekültet fogadott be az utóbbi években, és legalább 20 ezer főnek –köztük közel-keletieknek, kínaiaknak, oroszoknak – adtak el letelepedési kötvényt.
Az unió jelenlegi migrációs tervei szerint egyébként 50 ezer menekült státusú személyt – vagyis legális bevándorlót – kellene szétosztani az EU tagállamai között, hogy így enyhítsék a menekültválság által leginkább sújtott országok, Olaszország és Görögország terheit. Eddig 40 menekült befogadására érkezett felajánlás, Magyarország azonban elzárkózik ettől.
Az EU 23 jogszabályt szeretne elfogadtatni migrációs témában, közülük 9-et pedig mindenki jóváhagyott, köztük a magyar kabinet is. Ilyen, elfogadott jogszabály szól a már jogellenesen az EU-ban tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének végrehajtásához kiállított, egységes európai úti okmányról, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) megerősítéséről vagy a harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépését nyilvántartó határregisztrációs rendszer korszerűsítéséről.
Dömötör Csaba azonban csak a kvótarendszerről beszélt a Kossuth rádió műsorában, és minden bizonyíték nélkül a határkerítés lebontásának tervével vádolta meg a teljes magyar ellenzéket. – Ma sajnos az a helyzet, hogy minden ellenzéki képviselőnek ott lapul a sárga kerítésvágó a zsebében. Ha tehetnék, azonnal használnák is – fogalmazott az államtitkár. Kijelentését persze minimális utánajárással is meg lehet cáfolni, hiszen egyetlen ellenzéki politikus sem beszélt a kerítés lebontásáról. A kormánypárti vádak néhány kiforgatott nyilatkozatra épülnek: Vona Gábor még 2015 augusztusában beszélt arról, hogy a kerítés az akkor 1,5 méteres drótakadály formájában bukás, és alkalmatlan az ország védelmére – a határzár ötletét pedig először egy jobbikos politikus, az ásotthalmi rendeletről hírhedt Toroczkai László fogalmazta meg.
A szocialisták elleni vád alapja, hogy Botka László korábbi MSZP-s kormányfőjelölt 2017 májusában azt mondta a Reutersnak: ha a közel-keleti menekültválság megszűnne, és az EU határvédelmi rendszere kiépülne, akkor el lehetne bontani a déli határzárat is. Egy hónappal később már úgy nyilatkozott, hogy „a jelenlegi körülmények között a határzár fenntartása szükséges”. Az LMP, a DK vagy a Momentum tagjait még ennyivel sem lehetne hírbe hozni, Dömötört azonban ez nyilvánvalóan nem zavarta.
Dömötör Csaba szólt arról is, hogy az ENSZ-dokumentumok, állásfoglalások jelentősége abban rejlik, hogy hivatkozási alapul szolgálnak más nemzetközi szervezetek számára, azaz megjelenhetnek brüsszeli jogszabálytervezetekben. – A jelenlegi ENSZ-tervezet több szempontból veszélyes a migrációval kapcsolatban, mivel a letelepedésre egyfajta alapjogként tekint, mindenki ott él ahol akar, bárhol letelepedhet, és a nemzetállamoknak ezt el kell fogadniuk – magyarázta az államtitkár, bár az ENSZ soha nem mondta, hogy illegális migránsokat kellene bárkinek is befogadnia. A Fidesz ugyanakkor egyértelműen elutasítja a világszervezet bevándorlási elképzeléseit, és kampányában összemossa azokat a Soros György elleni propagandahadjárattal is.
