Lapunknak egy neve elhallgatását kérő pszichiáter arról beszélt: az országban körülbelül ezer skizofrén beteg él, és ugyanennyien vannak a bipoláris zavarral, vagyis mániás depresszióval élők. Mint mondta, a szakma hosszú ideje hangsúlyozza, hogy szükség lenne a jelenlegi jogszabályi rendszer átalakítására – bár folynak róla tárgyalások, egyelőre eredmény nélkül. Pedig amíg a betegeknek nem kötelező bejárniuk a vizsgálatra, könnyen előfordulhat, hogy abbahagyják a gyógyszeres terápiát. Így ha valaki nem ismeri el, hogy beteg, a jelenlegi rendszer nem kezeli. Ha a bipoláris zavarral vagy skizofréniával diagnosztizált emberek szedik a gyógyszereiket, akkor képesek dolgozni, beilleszkedni a közösségbe, és magukról is gondoskodni tudnak. Azonban ha úgy hiszik, hogy nincs problémájuk, és abbahagyják a gyógyszeres kezelést, az drasztikus változást hozhat az addigi életükben.
Korábban Molnár Károly pszichiáter, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke arról beszélt lapunknak: hosszú ideje küzdenek azért, hogy a törvényalkotás változtasson a jelenlegi szabályozáson. – A jogszabályi környezet jelenleg nagyon szigorúan meghatározza, mit tehetünk, hogyan juthatunk el egy beteghez. Hiába jelzi egy lakóközösség, az önkormányzat és a rendőrség is, ha valakivel gond van, valószínűleg betegségtől szenved, nincs jogunk odamenni, és megvizsgálni – fejtette ki Molnár Károly.
Ombudsmani kritika
Továbbra sem tartja megfelelőnek a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatot az alapvető jogok biztosa, aki speciális eljárásrendet sürget. Székely László a hivatala által az állami hírügynökséghez hétfőn eljuttatott jelentésében megállapította, hogy a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésével kapcsolatos jogorvoslat feltételeit tavalyi vizsgálata után ugyan módosították, továbbra sem érvényesülnek megfelelően az érintettek alapvető jogai. (MTI)
