Nem vesz tudomást a hazai pszichiátriai ellátás azokról a skizofrén, illetve mániás depressziós emberekről, akik nem ismerik el, hogy betegek, és ezért nem szedik önként a gyógyszereiket. A szakma hiába szeretné, hogy legyenek erre vonatkozó jogszabályok, várat magára – mindeközben pedig nem kötelezhetnek rá senkit, hogy kezeltesse magát. A problémában érintett család egyik tagja, Rab András nővére évek óta küzd skizofréniával. A férfi arról beszélt lapunknak, hogy tulajdonképpen nincs olyan intézmény az országban (az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, vagyis az OPNI 2007-es bezárása ezért is különösen fájdalmas), ahol bent tartanák a testvérét, hogy megfelelő rehabilitációban részesüljön. Jelenleg ugyanis hiányos a pszichiátriai betegek ilyen típusú ellátása. Szerinte a kórházban gyakran azt várják, hogy a skizofrén betegek, miután hazaengedték őket, rendszeresen látogassák a járóbeteg-szakrendelést – ám ez azonban leginkább nem történik meg.
– Mivel a testvéremnek nincs betegségtudata, ha kiengedik, nem lesz képes kezelni az állapotát: nem szedi a gyógyszereit, így nem tudja ellátni magát. Komoly veszélyt nem jelent a társadalomra, sem magára, de lomokat gyűjt, dolgozni nem tud, és állandó ellátásra szorul – mondta Rab András. Nővérénél a kezdeti tünetek néhány éve, még Londonban jelentkeztek, ám a család nem akarta, hogy az ottani pszichiátrián kezeljék az asszonyt, ezért végül Magyarországra hozták. Kezdetben a Nyírő Gyula Kórházban feküdt, ahonnan hamar kiengedték, orvosilag ugyanis nem volt indokolt akarata ellenére bent tartani, így korlátozva a szabadságjogait. Ezt követően azonban nem volt kötelező kontrollvizsgálat, így az asszony tulajdonképpen eltűnt az orvosok szeme elől. Skizofrén betegként hat évig otthon tartózkodott édesanyjával. Végül amikor egyedül maradt, szélsőséges viselkedése miatt rendőrt hívtak hozzá a szomszédok, így nemrégiben ismét kórházba került.
Rab András elmondta, a családja nem tudja megoldani, hogy valaki állandóan a beteg asszony mellett legyen, figyeljen a gyógyszerezésére, de mivel nem ön- és közveszélyes, a pszichiátriákról elküldik. Kiemelte azt is, hogy hazánkban nem elérhető olyan intézmény, amely segítheti a skizofrén betegek társadalomba való beilleszkedését.