Kiárusít a debreceni hitközség, mert tartozik a Mazsihisznak

A helyi zsidóságnak nem a megosztottság az egyetlen problémája, a hívek a kaddis miatt inkább Miskolcra utaznak.

Szabó Zs. László
2018. 02. 26. 9:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelzáloggal terhelt, értékes ingatlanától is szabadulnia kell a Debreceni Zsidó Hitközségnek (DZSH), hogy törleszteni tudja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségénél (Mazsihisz) fennálló adósságát. Legalábbis erre utal, hogy honlapjukon keresnek vevőt a Debrecen belvárosában található ingatlanra, de információink szerint egyelőre nincs komoly érdeklődő. Az ajánlatokat mindenesetre február végéig várják – tudta meg a Magyar Nemzet.

Az elhanyagolt, Bajcsy-Zsilinszky utcai telekre – hasonlóan két másik cívisvárosi ingatlanhoz – 2016-ban jegyeztek be jelzálogot, miután a hitközség nem tudta időre visszafizetni a Mazsihisztól fölvett 95 millió forint kölcsönt. Ezt azért kérte Horovitz Tamás, a DZSH elnöke, mert a székház és a két zsinagóga felújítására elnyert, 600 millió forintos állami és uniós támogatás nem volt elég a renováláshoz. Érdeklődésünkre az elnök elmondta, valóban a szóban forgó ingatlan árából szeretnék kifizetni az adósságukat. Tény, hogy a debreceni hitközség nincs könnyű anyagi helyzetben.

A 95 millió forintnak még a negyedével, valamivel több mint 23 millió forinttal tartoznak – ezt már a Mazsihisz közölte lapunkkal. Az említett ingatlan értékesítése a jelzálog ellenére is lehetséges, ám csak akkor kerülhet új tulajdonoshoz, ha tehermentes lesz. Vagyis a DZSH előbb ki kell, hogy fizesse adósságát a Mazsihisznak.

Egyébként arról, hogy Horovitz Tamás kölcsönért fordult a Mazsihiszhez, a vezetőség és a tagság sem tudott. Nem mellesleg ilyen kötelezettségvállaláshoz közgyűlési fölhatalmazásra is szüksége lett volna az elnöknek. Miután 2016-ban a Hajdú-Bihari Napló bemutatta a kölcsön körüli helyzetet, belső vizsgálatot rendeltek el, majd az elnökség több tagja távozott. Később a rendőrség sikkasztás miatt indított eljárást. Most a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte: a nyomozás még folyik, de gyanúsítottja nincs az ügynek, Horovitz Tamást pedig tanúként hallgatták meg.

Nemcsak a hitközségen belüli viszonyokat, hanem a Mazsihisz és a DZSH ellentétét is kiélezte a kölcsönügy: előbb 2016 decemberében leváltották Horovitz Tamást a Mazsihiszben betöltött alelnöki tisztségéről. Heisler András, a szövetség elnöke korábban munkatársunknak úgy fogalmazott: azért ingott meg a bizalma a debreceni vezetőben, mert olyan kölcsönt kért, amiről már a felvétel pillanatában tudta, nem fogják tudni visszafizetni. Egy 2017 márciusában tartott DZSH-közgyűlésre aztán ellátogatott Heisler András is. Ezen – a birtokunkban lévő hangfelvétel szerint – nyíltan beszélt arról, hogy a debreceni hitközség elnöke ki szeretné szakítani a DZSH-t a Mazsihiszból. Úgy fogalmazott, „ha a Debreceni Zsidó Hitközség az önállósodás útjára lép, az a közösség végleges szétmorzsolódásához fog vezetni”. A közgyűlésen Horovitz Tamás erre nem reagált ugyan, de mostani érdeklődésünkre azt mondta: nincs ilyen törekvése. Heisler András a már említett közgyűlésen arról is beszélt: a DZSH az uniós támogatásért cserébe vállalta, hogy 40 milliós idegenforgalmi bevétele lesz, ám nem látszik, hogy ezt miből tudják előteremteni.

A debreceni zsidóságnak nem a megosztottság az egyetlen problémája (a közösség tagjainak egy része a városban egyre markánsabban jelen lévő Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség szertartásait látogatja). Legalább ekkora kihívás, hogy az elnök rendszeresen 2000-es lélekszámúként, a legnépesebb vidéki zsidó közösségként emlegeti a debreceni zsidóságot. Csakhogy a közösség a valóságban inkább kulturális, mintsem vallási csoportként működik. Így hiába újultak meg 600 millió forint értékben a zsinagógák, a legtöbbször teljes értékű szertartást sem tudnak tartani, mivel a közös imához előírt tíz felnőtt férfi (minjen) sem jelenik meg az alkalmakon. Ezért előfordul, hogy a hívek inkább Miskolcra utaznak, hogy kaddist mondjanak a halottak emlékére. Nem véletlen, hogy Horovitz Tamás – akinek egyébként idén lejár az elnöki megbízatása – a hitközség lapjában felhívásban kérte a közösségi férfi tagjait: járjanak el a templomba.

A Magyar Nemzet hétfői nyomtatott számában tévesen az jelent meg cikkünk címében, hogy a Debreceni Zsidó Hitközség az elhanyagolt utcai telek helyett egyik zsinagógáját árulja a tartozás kiegyenlítése miatt. A tévedésért szíves elnézésüket kérjük.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.