Lázár városában ágyaztak meg Tiborczék lámpabizniszének

Az OLAF által feltárt szervezett csalás és az összeférhetetlenség nyomai Hódmezővásárhelyen bukkantak fel először.

Hatalmasat szakított az Elios Hódmezővásárhelyen, a projekten Tiborcz Istvánék mellett az akkori polgármesterhez, Lázár Jánoshoz köthető üzleti körök is serénykedtek – írja a 24.hu. A portál úgy informál, hogy a miniszterelnök veje személyesen tárgyalt a lámpákról, a lebonyolításban résztvevő közbeszerzési tanácsadók pedig később a Lázár vezette Miniszterelnökségtől kaptak megbízásokat.

Hódmezővásárhely – az akkor még Lázár János vezette város – volt a legelső, amelynek közvilágítási tenderét megnyerte az akkoriban Tiborcz István érdekeltségében álló cég. Noha szabálytalanságok árán zsebelte be a projektet, tökéletes referenciának bizonyult: győzelemhez segítette az Eliost a későbbi pályázatok egész sorozatán.

Bár a kormány nem akarta nyilvánosságra hozni a jelentést a 24.hu mégis hozzájutott egy példányhoz. A portál legutóbbi cikkében a több mint 100 oldalas OLAF-jelentés alapján azt írja, hogy az unió csalás elleni hivatala által vizsgált, vagyis az összes Elios-nyeremény közül a hódmezővásárhelyi volt a legdrágább, a jelentésbeli végösszeg alapján végül 940 millió forintba került. Az OLAF az Elios 35 közvilágítási projektjét vizsgálta, és összesen 43,7 millió euró (több mint 13 milliárd forint) uniós támogatás megvonását javasolta. A hivatal a 35 projekt mindegyikénél talált szabálytalanságot, és 17 esetben jutott arra a következtetésre, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki.

A jelentés szerint a pályázatban a megrendelő önkormányzat nem kötötte ki, pontosan milyen technológiával kell elérni azt, hogy energiatakarékosabb legyen a város közvilágítása, annak kidolgozását a pályázókra bízták.

A hódmezővásárhelyi megbízást az ES Holding Zrt., a későbbi Elios kapta, a megállapodást 2010 márciusában írták alá. A cég 577 millió forintért vállalta a munkát, és két másik pályázót ütött ki: az egyik a Tungsram-Schréder Zrt. volt 779 millió forintos ajánlattal, a másik a Metalcom Zrt. 575 millió forintossal. A 24.hu megjegyzi, hogy a több száz milliós megbízáshoz képest figyelemre méltó, hogy az ES Holding úgy nyerte el a megbízást, hogy 2008-ban nem volt bevétele, 2009-ben pedig mindössze 9 millió forintos forgalmat bonyolított, ráadásul semmilyen tapasztalattal nem rendelkezett a közvilágítás terén.

Az ügy érdekessége, hogy az ES Holding, annak érdekében, hogy megfeleljen az elvárt szakmai és pénzügyi feltételeknek két alvállalkozóval szerződött: a KT Electronic Kft.-vel és a Vill-Korr Hungária Zrt.-vel. A Tungsram viszont nem volt elégedett a hódmezővásárhelyi önkormányzat döntésével, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, ám arra hivatkozva, hogy a beadványt későn adták be, elutasították.

És itt jön a csavar: a szerződés aláírása után az ES-Holding lecserélte a világítóeszközöket szállító KT Electronic Kft.-t a Tunsgram-Schréderre. A megbeszéléseken az ES Holdingot Erdei Bálint és Tiborcz István képviselte. 2011 májusában 341 millió forint értékű szerződést kötött a Tungsrammal az Elios. Az OLAF jelentése szerint ezt nem tehették volna meg, mert a szabad verseny elve megtiltja, hogy egy korábbi versenytárs legyen a pályázat nyertesének alvállalkozója. Ráadásul a magyar közbeszerzési törvénynek sem felelt meg az alvállalkozói megbízás.

Az OLAF által feltárt szervezett csalás és az összeférhetetlenség nyomai már itt, a kezdeteknél felbukkantak. A hódmezővásárhelyi projekt volt az első alkalom, amikor a Tender-Network Zrt. és az ES Holding együttműködött, a tanácsadó cég projektmenedzsmenti feladatokat látott el. Ráadásul a Tungsram szinte állandó partnerévé vált az Eliosnak: a vizsgált 35 tenderből 26 alkalommal a Tungsram-Schréder volt a beszállító.

A 24.hu rámutat, hogy a megbízó önkormányzatot Lázár János képviselte, az OLAF-jelentés alapján minden ízében szabálytalan közbeszerzéshez pedig az „Ész-Ker” Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. adott tanácsot a városnak. A cég Lázár polgármestersége idején 129 millió forintos közbeszerzési és energetikai tanácsadásra kapott megbízást Hódmezővásárhelyen, azóta pedig már a Lázár vezette Miniszterelnökség közbeszerzési tanácsadójává vált. Amellett, hogy az „Ész-Ker”-tulajdonos Kárpáti Péter Györgyöt Lázár gazdasági holdudvarához sorolják, 2016 augusztusáig érdekelt volt az Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspár törzshelyeként emlegetett Terminal éttermet üzemeltető Pakor-Gasztronómia Kft.-ben.

Lázár János szerint azonban nincs szó bűnszövetkezetről az OLAF jelentésében. A kancelláriaminiszter a Hír TV-nek azt mondta: a jelentésben csak ajánlásokat tesz az uniós szerv. Lázár János ugyanakkor megismételte korábbi közlését: ha lezárul az Európai Bizottság vizsgálata, akkor fogják nyilvánosságra hozni a dokumentumot. Bár a Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is találkozott az ügyben érintett Tiborcz Istvánnal, azt állítja, nem beszéltek az OLAF-jelentésről.

Korábban már fény derült arra, hogy az OLAF-vizsgálatában két szekszárdi pályázat vált gyanússá. A Tiborcz cégét vizsgáló jelentésalapján is bizonyítható, hogy a cég az egyik vezetőjén keresztül előre egyeztetett a város fideszes vezetőivel, majd pedig olyan indulási feltételek kerültek a pályázati kiírásba, amelyeket kizárólag az Elios tudott teljesíteni. Szekszárd akkori fideszes polgármestere, Horváth István már 2012-ben beszélt telefonon az Elios képviselőjével, Mancz Ivette-tel a pályázatokról. Ez fontos körülmény, mert a projektek kiírása csak fél évvel később jelent meg, tehát hivatalosan az Elios egyáltalán nem tudhatott volna a pályázati lehetőségről. Emellett a 2455 lámpára olyan részletes technikai paramétereket is előírtak, amelyek teljesen egybevágtak az Elios LED-lámpa beszállítója, a Tungsram-Schréder Zrt. termékeinek jellemzőivel.