Paksi bővítés: egy fontos cégből szorították ki a magyarokat

A 3700-3800 milliárd forintos bővítés 40 százaléka lett volna a magyaroké, melyre Putyin tett ígéretet.

Süli János, a paksi bővítésért felelős miniszter tavaly a Paks II. projekt magyar résztvevőiről szólva kiemelte a Ganz EEG Kft.-t, amivel az volt a probléma a 444.hu szerint, hogy amikor a miniszter erről beszélt, a magyar cégek már nem játszhattak szerepet a projektben, hiszen helyükre akkorra már az orosz Roszatom lépett. A fordulat a Direkt36 kutatásai szerint többéves konfliktus után történt. Az említett Ganz EEG orosz–magyar vegyes vállalat volt tíz évvel ezelőtt, ám az együttműködés helyett pereskedés következett a magyar fél alulmaradásával végződve, így 2016-ban végül teljesen orosz tulajdonosa lett.

Ezzel a lépéssel az ország még távolabb került attól, hogy a magyar szereplők is kivehessék a részüket a 3700-3800 milliárd forintos paksi bővítés 40 százalékából, melyre 2014 januárjában Putyin tett ígéretet. Noha kevés cégnek van tapasztalata ilyen jellegű beruházásban, a Ganz EEG kivételnek tekinthető. Vezetője, Szitár-Csanádi Attila a Roszatom egyik legfontosabb magyarországi bizalmasának számít, aki szerepet játszhatott abban is, hogy az orosz elnöknek odaítélték a Debreceni Egyetem díszpolgári címet.

A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft.-t 2008-ban alapították, a Roszatommal való kapcsolat pedig ígéretesen indult. A Ganz-csoport járatos volt az atomenergia-üzletben, mivel többek között a paksi blokkokhoz szállítottak berendezéseket. A tevékenységük folytatása reményében állapodtak meg a Roszatommal, mindkét fél a paksi bővítésben gondolkodott. Hét hónappal a társulás után már pénzügyi csatározások sorozata indult. Először az orosz fél nem biztosította a vállalt megrendeléseket, majd a magyar fél tett panaszt, mely szerint az orosz ügyvezetés jelentős veszteséget okozott.

Ezek után lett a cég vezetője Szitár-Csanádi Attila, aki 2012 decemberében arról beszélt, hogy „világszínvonalat képviselő atomerőművi berendezéseik révén” vesznek részt a projektben. Egy 2014. májusi Ganz EEG-taggyűlésen azonban már több oldalt kitettek a magyar tulajdonos sérelmei. Végül 2016-ban eladták 49 százalékos üzletrészüket az orosz cégnek.