Paksi bővítés: egy fontos cégből szorították ki a magyarokat

A 3700-3800 milliárd forintos bővítés 40 százaléka lett volna a magyaroké, melyre Putyin tett ígéretet.

MN
2018. 02. 15. 9:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Süli János, a paksi bővítésért felelős miniszter tavaly a Paks II. projekt magyar résztvevőiről szólva kiemelte a Ganz EEG Kft.-t, amivel az volt a probléma a 444.hu szerint, hogy amikor a miniszter erről beszélt, a magyar cégek már nem játszhattak szerepet a projektben, hiszen helyükre akkorra már az orosz Roszatom lépett. A fordulat a Direkt36 kutatásai szerint többéves konfliktus után történt. Az említett Ganz EEG orosz–magyar vegyes vállalat volt tíz évvel ezelőtt, ám az együttműködés helyett pereskedés következett a magyar fél alulmaradásával végződve, így 2016-ban végül teljesen orosz tulajdonosa lett.

Ezzel a lépéssel az ország még távolabb került attól, hogy a magyar szereplők is kivehessék a részüket a 3700-3800 milliárd forintos paksi bővítés 40 százalékából, melyre 2014 januárjában Putyin tett ígéretet. Noha kevés cégnek van tapasztalata ilyen jellegű beruházásban, a Ganz EEG kivételnek tekinthető. Vezetője, Szitár-Csanádi Attila a Roszatom egyik legfontosabb magyarországi bizalmasának számít, aki szerepet játszhatott abban is, hogy az orosz elnöknek odaítélték a Debreceni Egyetem díszpolgári címet.

A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft.-t 2008-ban alapították, a Roszatommal való kapcsolat pedig ígéretesen indult. A Ganz-csoport járatos volt az atomenergia-üzletben, mivel többek között a paksi blokkokhoz szállítottak berendezéseket. A tevékenységük folytatása reményében állapodtak meg a Roszatommal, mindkét fél a paksi bővítésben gondolkodott. Hét hónappal a társulás után már pénzügyi csatározások sorozata indult. Először az orosz fél nem biztosította a vállalt megrendeléseket, majd a magyar fél tett panaszt, mely szerint az orosz ügyvezetés jelentős veszteséget okozott.

Ezek után lett a cég vezetője Szitár-Csanádi Attila, aki 2012 decemberében arról beszélt, hogy „világszínvonalat képviselő atomerőművi berendezéseik révén” vesznek részt a projektben. Egy 2014. májusi Ganz EEG-taggyűlésen azonban már több oldalt kitettek a magyar tulajdonos sérelmei. Végül 2016-ban eladták 49 százalékos üzletrészüket az orosz cégnek. 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.