Pár hét alatt kellett volna felújítani az Egri várat, valaki jól járt vele

Eger az olcsóbb pályázótól hiánypótlást kért, a drágábbat viszont a hivatalok gyors munkavégzéssel segítették.

A jelek viszont arra mutatnak, a cél sokkal inkább az volt, hogy valamilyen módon kitolhassák a kivitelezési határidőt. Erre egy váratlanul előkerülő régészeti lelet is alkalmas. Ennek megfelelően a szerződéskötés utáni napon a kiviteli terveket készítő mérnök szemléje során egy rejtélyes, omladékkal teli üreget talált. Erről a kivitelező másnap értesítette az önkormányzatot. Ez a nap azonban legalább 60 órából állhatott a hevesi megyeszékhelyen, annyi hivatalt és szakembert járt meg a leletről szóló dokumentum. Az önkormányzat ugyanis nemcsak hogy feldolgozta az iratot, de még aznap intézkedett, tájékoztatta a leletről a járási hivatal örökségvédelmi osztályát. Az örökségvédelem még aznap régészt küldött a várba szemlére, de még a szemle dokumentálására is jutott idő, amelyben megállapították, hogy további feltárás szükséges. Figyelemre méltó, hogy az önkormányzat erre vonatkozó kérdésünkre meg sem próbálkozott a magyarázkodással: egyszerűen köszönetet mondtak a járási hivatalnak az eljárás példátlanul gyors lefolytatásáért.

De nemcsak ez a rendkívül gyors ügymenet érdemel figyelmet, hanem az is, hogy – mint az várható volt – a szeptember végi részhatáridőre érdemi munkát nem tudtak végezni a munkaterületen. Még a régész által előírt feltárás is november első heteiben történt, holott akkorra már mindennel kész kellett volna lenni. A szerződést végül módosították – 2016. március 19. lett az új határidő –, ám ez is a előírások kreatív értelmezésével sikerült: csak decemberben írták alá a megállapodás módosítását, bő egy hónappal később, hogy ezt a szabályoknak megfelelően – az eredeti szerződés átadási határidejéig – megtehették volna. Az önkormányzat viszont állítja: a kivitelezővel kötött szerződés miatt egyetlen elmarasztaló megállapítást sem tettek az ellenőrök.

Ez a páratlan bravúr egyébként úgy sikerülhetett, hogy – mint hasonló esetekben – a beruházást szaknyelven szólva szakaszolhatták. Vagyis azokat a munkákat, amelyekre az uniós pályázatból futotta, elvégezhették az év végéig. A maradék, amit önerőből fedeztek, pedig átcsúszhatott 2016-ra. A beruházás előzetesen becsült ára és a drágább pályázó által vállalt ár közötti különbözetre – körülbelül százmillió forintról van szó – is kellett fedezet. Ezt önkormányzati forrásból állta a város. Így a két ütem során összesen 2,3 milliárd forintba kerülő beruházáshoz – a kormány önerőalapjából elnyert 223 milliós támogatás mellé – 240 millió forint önerőt kellett Egernek hozzátennie. Hogy a különbözetet honnan teremtették elő, arról a költségvetés egyik tétele árulkodik. E szerint hitelből fedezték a kiadásokat. Erre vonatkozó kérdésünkre az önkormányzat azt írta, hogy ők csak 78 millió forint hitelt vettek fel. Ez pedig nem is a kivitelezéshez kellett, hanem kulturális célú, kiegészítő beruházásokhoz volt rá szükség.

Az adófizetőkkel szemben a városi nagyberuházásokon feltűnően sikeres Imola Konstrukt és a cég ügyvezetője, Tóth Imre bizonyosan jól járt. A cégadatok szerint a 2012-ben és 2013-ban még veszteséges társaság a következő években már százmillió forintot meghaladó adózott nyereséggel zárt. Mellesleg kedden Kósa Lajos megyei jogú városok fejlődéséért felelős miniszter és Habis László polgármester társaságában tűnt fel a felújítás alatt álló egri Bárány uszodában. Azt a munkát is az Imola végzi.