Nemcsak a miniszteri biztossá kinevezett Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési tag, Csiba Gábor pozíciója összeférhetetlen, hasonló esetre derült fény Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A minap az Index írta meg egy olvasói levél alapján, hogy Csiba Gábor egyszerre volt miniszteri biztos és a megyei közgyűlés tagja, ami sérti az önkormányzati törvény előírásait. A törvény úgy fogalmaz, hogy önkormányzati képviselő nem lehet országgyűlési képviselő, valamint nem tölthet be olyan tisztséget, nem láthat el olyan feladatot, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, a köztársasági elnöktől, a kormánytól, a kormány tagjától vagy az Országgyűlés, illetve a kormány alárendeltségébe tartozó szervtől vagy annak vezetőjétől kapta. Ennek alapján Fülöp Erik, a Jobbik alelnöke csütörtökön Nyíregyházán elmondta: a Csibáéhoz hasonló „súlyos és felelőtlen mulasztásra” bukkantak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlésben is.
Lipők Sándort, a szabolcs-szatmár-beregi közgyűlés fideszes frakcióvezetőjét, Kemecse polgármesterét ugyanis szintén kinevezték miniszteri biztosnak még 2015-ben. Tavaly év végén meg is hosszabbították a megbízatását 2018. május 31-éig. Lipők első kinevezése idején azt mondta a Kelet-Magyarországnak, hogy váratlanul érte a megbízás. „Gondolom, a kinevezésemben szerepet játszott, hogy már korábban is végeztem koordinációs feladatokat, foglalkoztam regionális források elosztásával. Miniszteri biztosként az elkövetkező hónapokban az uniós források lehívása, összehangolása is a feladatom lesz.”
Lipők – aki a közgyűlésben a Terület- és településfejlesztési operatív program (TOP) pályázatainak elbírálásában is részt vett – úgy hangolta össze a lehívást, hogy rengeteg jutott belőle Kemecsére, az általa vezetett közel ötezer fős városba. Épül ott tanuszoda és börtön, felújították a köztereket, kicserélik a focipálya gyepét. Jutott pénz még a településre az alábbi pályázatok szerint:
A jobbikos politikus úgy fogalmazott: az lenne a legjobb, ha Lipők önként visszaadná a mandátumát, majd felvetette, hogy van a történetnek egy másik aspektusa is. E szerint megkérdőjelezhető a közel 90 milliárd forintnyi forrás felett diszponáló TOP-os pályázatok odaítélésnek jogszerűsége, mivel a polgármester, frakcióvezető, miniszteri biztos vélhetően a döntés előkészítésében és végrehajtásában is jogszerűtlenül vett részt. Fülöp Erik hangsúlyozta, a szabolcs-szatmár-beregi közgyűlés jobbikos frakciója ezért kezdeményezi a TOP-rendszer átvilágítását.
A közgyűlésben a Jobbik már egy másik taggal, Farkas Ernővel kapcsolatban is jelezte, hogy aggályok merültek fel. Ő volt Rakamaz polgármestere abban az időben, amikor a településen elköltöttek 660 millió forintot két látogatóközpont és egy csatorna kiépítésére úgy, hogy ezek a létesítmények vagy nem valósultak meg, vagy nem lehetett őket használni. Az uniós forrásból tervezett látványosságot még a Farkas Ernő vezette fideszes önkormányzat vizionálta a Tisza partjára, a pénzt is ők hívták le, amikor pedig megérkezett, akkor ők fogadták Vinnai Győző kormánymegbízottat és országgyűlési képviselőt az ünnepélyesre sikeredett, szalagátvágásos műszaki átadóra. Idén áprilisban jutott el a Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség oda, hogy költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, tájékoztatási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt négy ember ellen vádat emeljen a Debreceni Járásbíróságon. Az elsőrendű vádlott Farkas Ernő.
A fideszes Farkas ellen már zajlott az ügyben a nyomozás, mikor a megyei közgyűlésben is ülve ő lett az elnöke az uniós pénzek szétosztásáról döntő, kizárólag kormánypárti képviselőket tömörítő Település- és Területfejlesztési Operatív Bizottságnak. A Jobbik megyei frakciója szerette volna elérni, hogy Farkas ne legyen tagja a bizottságnak, illetve próbálkoztak azzal is, hogy delegálnak egy ellenzéki képviselőt – Helmeczy Lászlót –, ám ezeket a módosító indítványokat a fideszes többségű közgyűlés leszavazta, ahogy a kivizsgálásra irányuló kezdeményezéseket is.
