Szemantikai vitába keveredett a jegybank a Kúriával

Mit jelent az, hogy kiadmányozás? Majd az Alkotmánybíróság megmondja!

MTI
2018. 02. 01. 18:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Nemzeti Bank az Alkotmánybírósághoz fordul a Kúria csütörtöki ítélete miatt, miután az eljárásjogi ügyben – a kiadmányozás szó megítélésében – úgy vélik, hogy a Kúria két tanácsa a jegybank és a jogalkotó álláspontjával szemben foglalt állást.

A központi bank csütörtöki, az MTI által idézett közleményében jelezte: „az MNB a kúriai ítéleteket tiszteletben tartja, de az Alkotmánybírósághoz fordul a jogszabály szövege, az azzal egybecsengő miniszteri indokolás és a Kúria ítélete közti ellentmondás feloldása érdekében”.

Ismertették, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény a hatósági jogkörök gyakorlását az MNB-n belül működő Pénzügyi Stabilitási Tanácshoz (PST) telepíti. Mivel a PST működését ellehetetlenítené, ha évente sok ezer ügyben egyedi döntést kellene hoznia, a jogalkotó lehetővé tette, hogy a kiadmányozási jogot a PST ügyrendjében az MNB által alkalmazott vezetői megbízatással rendelkező személyre ruházhassa át – írták.

A törvényhez fűzött miniszteri indokolás egyértelműen kifejti az MNB szerint, hogy „a törvény a rugalmasabb döntéshozatal érdekében lehetőséget biztosít arra, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanács a ( ) hatósági döntések meghozatala, valamint a döntést megtestesítő okirat aláírása is delegálható legyen”.

A PST tehát a jogszabálynak és a teljesen világos és határozott jogalkotói akaratnak megfelelően alakította ki ügyrendjét, és ebben a kiadmányozási jog delegálását – írták.

A Kúria csütörtöki két ítéletével a kiadmányozás szó jelentését kizárólag az okirat (döntés) aláírására vonatkozó jogként határozta meg, holott a – kétségtelenül régies – kiadmányozás szó tartalma az értelmező szótár és a világos miniszteri indokolás szerint is ennél bővebb: döntéshozatal és a döntést megtestesítő okirat aláírása is egyben, fogalmazott a központi bank.

Felhívták a figyelmet arra, hogy éppen emiatt módosította a jogalkotó – indokolása szerint – az MNB-törvényben korábban használt egyszerű aláírás szót a döntési jogkört is magába foglaló kiadmányozás kifejezésre.

A jegybank egyeztetést kezdeményezett a nemzetgazdasági és az igazságügyi tárcával is a közlemény szerint.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.