Miközben a Fidesz–KDNP-kormány folyamatosan a migrációs nyomásról folytat propagandát, hétfőn a röszkei határátkelőnél mindössze két menedékkérő várakozott a szerb oldalon, a tranzitzóna bejárata előtt. A határon felépített konténervárosba engedik be ugyanis a Szerbia felől érkezőket, akik menedékkérelmet szeretnének benyújtani. Az elbírálásig itt, a több méter magas, szögesdróttal megerősített kerítések mögött élnek. Ám azt, hogy milyen körülmények közt, nem tudni, ugyanis a nyilvánosság elől teljesen el vannak zárva a létesítmények.
A déli határ egyébként gyakorlatilag üres, migrációs nyomásról jelenleg nem lehet beszélni a magyar–szerb határon. Igaz, ezt szó szerint nem is jelentette ki hétfőn a Röszkén tartott sajtótájékoztatón sem Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, sem Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke. Utóbbi viszont sikerpropagandaként azt hangoztatta: bebizonyítottuk a világnak, hogy a bevándorlás megállítható.
Gulyás Gergely pedig arról beszélt a szinte teljesen kietlen határon, hogy „az Európára nehezedő nyomás nagyobb, mint valaha”. Ezt egyébként annak ellenére gondolja így, hogy az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás miatt Törökország visszatartja a menedékkérőket.
Hozzátette, hogy a balkáni útvonalon megszűnt a migránsok „közlekedése”. Kiderült az is, hogy a menekülthullám lecsendesedését a politikusok nem a török–uniós megállapodásnak tulajdonítják, hanem a magyar kerítésnek. „A balkáni útvonal megszűnt, de most is tesztelik. Abban a pillanatban, ahogy leszerelnék a kerítést, ismét népszerű lenne” – mondta Németh Szilárd. Ezt elmondása szerint olyan hírszerzői és katonai jelentések támasztják alá, amelyeket a nemzetbiztonsági bizottságban ülő képviselők is megismerhettek. Gulyás pedig arról beszélt, „pillanatnyi visszatartó erőnek” tekinti a Törökországgal kötött megállapodást, ami két évvel ezelőtt született. Szerinte viszont nem egy unión kívüli országra kell alapozni a határvédelmet.
A szerb oldalon várakozó (mindössze) két férfi Afganisztánból érkezett. Sátorban élnek, amelynek tetején kályhacső lóg ki. Azt mondják: egy hónapja várnak, de „leálltak a dolgok”. Azt hallották, a közelgő választás miatt lassult le az ügyintézés. Kérdésünkre azt felelik: illegálisan nem próbálkoznak. Ha védelmet kapnak, azt tervezik, Magyarországon próbálnak munkát találni, de ha nem boldogulnak, továbbállnak. Jól megértetik magukat angolul.
„Afganisztán az európaiak és az amerikaiak miatt jutott idáig, akiknek katonai céljaik vannak az országgal. Mindenki iszonyatosan szegény. Mi azért jöttünk el, mert az apám helyi politikai vezető volt, üldözte a talibán” – állítja a 28 éves Abdul Samim Haidari. A családja szerbiai menekülttáborban él. A 19 éves Rohollah Mohammadi elmondása szerint családja Iránba menekült el Afganisztánból, ő már Iránban született. Húsz évig voltak menekültek, de egy tapodtat sem haladtak előre, nem kaptak iráni papírokat, nem volt lehetőségük dolgozni, tanulni. Eszükbe sem jutott, hogy visszainduljanak Afganisztánba, hiszen ott nagyjából semmi nincs. Abban egyikük sem gondolkodik, hogy rövid idő múlva hazamehetnének – Afganisztánba? Talán negyven év múlva – mondja Haidari. Társa mindig is menekült volt Iránban, Afganisztánban soha nem élt, nem is érti a kérdést: hova menjen haza?
Figyelemre méltó, hogy az újságíróknak továbbra sincs bejárásuk a röszkei tranzitzónába, a menedékért folyamodókkal sem lehet beszélni, miután bejutottak ide. Így ellenőrizhetetlen a hatóságok és a politikusok bármilyen állítása a tranzitzónában uralkodó körülményekről, ezekről az ott dolgozó segélyszervezetek sem számolhatnak be. Gulyás Gergely szerint „semmilyen szempontból nem kifogásolható”, ami odabent történik. Ám nyitott kérdés maradt, vajon meddig tart a tranzitzóna mindennapi életével kapcsolatos teljes hírzárlat; Gulyás szerint ez rendőrségi kérdés.
A két politikus információi szerint 182 fő tartózkodik a két magyarországi tranzitzónában. De egyetlen menedékkérőt sem lehetett látni tegnap a konténerváros utcáin, ami különösen érdekes a két politikus által hangoztatott adatokkal összevetve.
Németh Szilárd egyébként arra is kitért, hogy azért van pénz az egészségügyre, mert azt nem kell bevándorlókra költeni. A politikus érdekes megjegyzéseket tett azzal kapcsolatban is, hogy mit gondol a Helsinki Bizottság magyar ügyvédjéről, aki a menedékkérőket látja el jogi tanácsokkal. Szerinte „a törvényeket kijátszva” végzi a munkáját, de az nem derült ki, hogy ez mit jelent, mivel vádolja az ügyvédet.
