„Afganisztán az európaiak és az amerikaiak miatt jutott idáig, akiknek katonai céljaik vannak az országgal. Mindenki iszonyatosan szegény. Mi azért jöttünk el, mert az apám helyi politikai vezető volt, üldözte a talibán” – állítja a 28 éves Abdul Samim Haidari. A családja szerbiai menekülttáborban él. A 19 éves Rohollah Mohammadi elmondása szerint családja Iránba menekült el Afganisztánból, ő már Iránban született. Húsz évig voltak menekültek, de egy tapodtat sem haladtak előre, nem kaptak iráni papírokat, nem volt lehetőségük dolgozni, tanulni. Eszükbe sem jutott, hogy visszainduljanak Afganisztánba, hiszen ott nagyjából semmi nincs. Abban egyikük sem gondolkodik, hogy rövid idő múlva hazamehetnének – Afganisztánba? Talán negyven év múlva – mondja Haidari. Társa mindig is menekült volt Iránban, Afganisztánban soha nem élt, nem is érti a kérdést: hova menjen haza?
Figyelemre méltó, hogy az újságíróknak továbbra sincs bejárásuk a röszkei tranzitzónába, a menedékért folyamodókkal sem lehet beszélni, miután bejutottak ide. Így ellenőrizhetetlen a hatóságok és a politikusok bármilyen állítása a tranzitzónában uralkodó körülményekről, ezekről az ott dolgozó segélyszervezetek sem számolhatnak be. Gulyás Gergely szerint „semmilyen szempontból nem kifogásolható”, ami odabent történik. Ám nyitott kérdés maradt, vajon meddig tart a tranzitzóna mindennapi életével kapcsolatos teljes hírzárlat; Gulyás szerint ez rendőrségi kérdés.
A két politikus információi szerint 182 fő tartózkodik a két magyarországi tranzitzónában. De egyetlen menedékkérőt sem lehetett látni tegnap a konténerváros utcáin, ami különösen érdekes a két politikus által hangoztatott adatokkal összevetve.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!