Nem csak a parlamentbe jutás a tétje az áprilisi országgyűlési választásnak: a kisebb pártoknak azért is fontos a megmérettetés, mert csak akkor kaphatnak állami támogatást a következő négy évben, ha legalább egyszázalékos eredményt sikerül elérniük, emlékeztet összefoglalójában a távirati iroda.
A jelöltállítás, így az ajánlásgyűjtés pedig azért volt fontos a számukra, mert a társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha a jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában csaknem kétszázötven jogerősen bejegyzett párt szerepelt január végén, ebből százat vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság, ennyi szervezet szerzett jogot arra, hogy hivatalos jelöltet indítson. A jelöltállítás hétfő délutáni határidejéig a százból 23 nem jelentett be jelöltet a választókerületi választási bizottságoknál.
A jelenlegi választási rendszer szigorúbb, mint 2014-ben, amikor már fél százalékos szint esetében is jogosan járt a sok esetben több százmilliós állami forrás, de még mindig kedvez a szerencsevadász kamupártoknak, amelyek csak a párttámogatás reményében szállnak be a választási küzdelembe, és rendszeresen hamisítják az ajánlóíveket is – a rengeteg induló pedig végső soron a Fidesz kedvez, hiszen a túl nagy kínálat felszalámizza az ellenzéki szavazótábort is.
Újpesten például 12 kamupárttal számoltak le a jobbikos delegált nyomására; a zuglói választási iroda pedig Lévai Katalin ellen tett feljelentést a Hvg.hu szerint: az egykori miniszter a Lendülettel Magyarországért párt színeiben indult volna Zuglóban, de ajánlásgyűjtő ívein a szignók több helyen azonos sorrendben követik egymást, mint a Fidesz dokumentumain, vagyis onnan másolhatták.
