Sérülés, éheztetés, elhanyagoltság: szenvedtek a lovak a tangazdaságban

Az Állatorvos-tudományi Egyetem üllői telepén éveken át szenvedtek a jószágok, a Kehi is ellenőrzött.

Molnár Richárd
2018. 03. 27. 7:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sérült, éheztetett, ellátatlan lovak, penészes, ürülékkel szennyezett takarmány, elhanyagoltság és trágyahalmok szerteszét. Így festett hosszú éveken keresztül a Szent István Egyetem (SZIE) korábbi állatorvosi karának – ma önálló Állatorvos-tudományi Egyetem – üllői tangazdasága. A súlyosan gondatlan állattartás ellenére mégis az egyetem perelt hat éven keresztül egy lótulajdonost. Az alperes ugyanis felfüggesztette a bértartási díj megfizetését a tangazdaságnak, a borzasztó körülmények és saját lovai szemmel láthatóan leromlott fizikai állapota miatt. Januárban a lótulajdonos megnyerte a pert a jogutód Állatorvos-tudományi Egyetem ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

A perben a lótulajdonos 2009–2017 között készített fényképes bizonyítékai alapján született igazságügyi szakértői vélemény, amely igazolta az alperes állításait. Ez alapján a bíróság megállapította, hogy a perbeli időszakban a Dóra-majori telep higiéniája, a trágya tárolása és kezelése, a paták ápolása és a keletkező sebek ellátása sem volt megfelelő. A szakvélemény szerint penészes takarmány került az állatok elé, és elmaradt a napi háromszori etetés, valamint az alom mindennapi cseréje.

Ezenkívül a különböző épületekben olyan éles fémtárgyak álltak ki az elhanyagoltság miatt, amik rendszeresen sérüléseket okoztak a lovaknak.

A kérdéses időszakban készült fotók és videofelvételek alapján szinte folyamatosan több méter magas trágyahalmok álltak az istállók előtt. Egyszerű bálamadzaggal kötötték össze a karámokat, így a lovak az alperes tudomása szerint többször is kiszöktek. Egészen elképesztő volt az istálló higiéniája: a karámokban szétszórt hulladékok, vastagon álló trágyalé volt, a takarmányt pedig olykor egyszerűen rászórták a trágyára. Az állatok napi ellenőrzése szinte folyamatosan elmaradt. Sőt, bár a telep őrzéséért is számítottak föl díjat a tangazdaságban, ennek ellenére az alperes több fotót is készített arról, hogy a biztonsági őr nem volt a helyén, így lényegében bárki bemehetett a területre. Az őrzési díjat azzal az indokkal akarták felszámítani, hogy a bértartási költségek rendezéséig az alperes ne tudja elszállítani lovait a telepről.

A Dóra-majori telep fölött tulajdonosi jogokat gyakorló SZIE rektora Solti László Széchenyi-díjas állatorvos-kutató volt 2007–2013 között, az állatorvosi kart pedig Fodor László vezette. Az Állatorvos-tudományi Egyetem jelenlegi rektora, Sótonyi Péter 2012-től dékánként vezette a SZIE 2016 óta önállósult állatorvosi karát. Egyben ő a Magyar Lovassportszövetség alelnöke. Kérdéseinkre a rektor helyett az egyetemet képviselő ügyvéd válaszolt.

„A perrel érintett időszakban az üllői telepen valóban kifogásolható állapotok álltak fent, a szakértői megállapításokat a perben az egyetem nem vitatta. A telep vezetőjének munkaviszonyát az egyetem azóta felmondással megszüntette” – írta a jogi képviselő. Hozzátette: „Az üllői telepen igen jelentős fejlesztések vannak előkészület alatt, illetve az egyetem mindent megtesz azért, hogy a tartási körülmények az elvárhatóaknak folyamatosan megfeleljenek”. Utóbbi kijelentést viszont az alperes alig egy éve, 2017 februárjában készített fotói alapján fenntartásokkal kell kezelni. Ezeken az látszik, hogy a fiatal csikók sokszor továbbra is penészes, rothadó szénát kapnak takarmányul, és saját trágyájukban kénytelenek állni.

Bár a Dóra-majori telep gazdálkodását érintő kérdéseinkre az egyetem nem válaszolt, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2013 októberében kiadott jelentéséből világosan látszik, miért nem jutott pénz a telep tisztességes fenntartására. A tangazdaság tíz év alatt 300 millió forintos veszteséget halmozott föl, folyamatosan szabálytalan könyvelést vezetett, és például igazolások nélkül, selejtáron értékesített haszonállatokat. A jelentés évében Sótonyi Péter kezdeményezte a telep igazgatójának, Némedi Istvánnak a leváltását. Később erről azt mondta, „szakmai szempontból kiváló szakembernek tartotta” ugyan a vezetőt, de úgy gondolta, hogy „a pénzügyi dolgokhoz nem ért”. Némedi István menesztésén kívül más személyi következménye nem lett a Kehi-jelentésnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.