Szekszárd: árok az LMP és a Jobbik között

Úgy látszik, szinte semmi esély nincs arra, hogy hárompárti választási együttműködés jöjjön létre a megyei jogú városban.

Egy év próbára bocsátotta a Szekszárdi Járásbíróság hétfőn azt a német származású agrárvállalkozót, Freiherr von Twickel Georg Albertet, akinek közokirat-hamisítási ügyét a kormánypárti média összefüggésbe hozta az LMP társelnökével, Hadházy Ákossal. A politikus apja, Hadházy Árpád ugyanis Twickel két agrárcégében is vezető beosztásban van.

A hétfői ítélet szerint a vállalatok 105 esetben adásvételi szerződés helyett életjáradék-szerződéssel jutottak idős tulajdonosoktól földterületekhez. Ez azonban tartalmilag a bíróság szerint eladásnak minősült, így a gondatlan közokirat-hamisítás vétségét valósították meg. Twickel elismerte bűnösségét. A tulajdonosok azonban az ítélet indoklása szerint „megváltásnak” érezték, hogy végre megszabadulhattak az amúgy is a két cég által haszonbérletben művelt földtől, amelyért megkapták a teljes árat. Az önmagában nem túl nagy hírértékű ítélet azonban egészen más perspektívába került, amikor Szabó Balázs, a Jobbik szekszárdi képviselőjelöltje a tárgyalóterem előtt arról beszélt, hogy ő dobta be az ügyet az országos médiába.

Hadházy Árpád céges kapcsolatairól először 2016 decemberében írt a kormánypárti Origo, azt is állítva, hogy Twickel strómanokon keresztül szerzett állami földeket. Hadházy Árpádot egyébként nem idézték be tanúként a német gazdálkodó perében.

A tárgyalás után helyi jobbikos körökben próbáltunk utánajárni a szekszárdi LMP–Jobbik-ellentétnek, ami nem sok jóval kecsegtet a Szél Bernadett LMP-társelnök által kezdeményezett hárompárti választókerületi koordináció szempontjából. A Közös Ország Mozgalom ezer fő telefonos megkérdezése alapján készült felmérése szerint a szekszárdi körzetben a Fidesz jelöltje, Horváth István volt polgármester 50 százalékát vinné a szavazatoknak, és bárki lépne vissza a másik ellenzéki jelölt – az MSZP-s Harangozó Tamás, a jobbikos Szabó Balázs vagy az LMP-s Hadházy Ákos – javára, mindenképpen a fideszes nyerne.

A szocialista Harangozó már jelezte, hogy az ellenzéki siker érdekében hajlandó lenne erre. A képviselő a 13. helyen szerepel az MSZP–Párbeszéd országos listáján, ami határeset ugyan, de még befutó helynek számít. Ugyanakkor említésre méltó, hogy az ellenzéki jelöltek esélyességét mandátumbecslés alapján vizsgáló Taktikaiszavazás.hu más eredményre jutott: szerintük – ha nem lenne visszalépés – a Fidesz jelöltje 40,2 százalékot szerezne, és alig elmaradva követné a második helyen Hadházy Ákos, vagyis ellenzéki összefogás esetén meglehetne a győzelem. 

Helyi forrásaink szerint a körzet jobbikos szimpatizánsai nem mutatnak túl nagy hajlandóságot átszavazni a baloldal bármelyik jelöltjére. Állításuk szerint Hadházy a megyei agrárkamarát vezető apja megítélése miatt nem túl népszerű a térség gazdálkodóinak körében. A jobbikosok úgy vélik, a Fidesz mégis az LMP társelnökétől tart a legjobban a körzetben, de más miatt: attól félnek, hogy Hadházy nem csak a szekszárdi trafikmutyi lebuktatása kapcsán készített titkos hangfelvételeket.

Bár akkori kiállása növelte az állatorvos ázsióját, 2014-ben az LMP országgyűlési képviselőjelöltjeként csak 11 százalékot szerzett. Ugyanez év őszén azonban Hadházy elindult a szekszárdi polgármesteri székért is, akkor viszont alig maradt alul: a voksok 41,7 százalékát szerezte meg szemben a fideszes Ács Rezső 46,6 százalékával. A szocialisták nem indítottak jelöltet, a Jobbik viszont igen: választottjuk 7,49 százalékot szerzett, vagyis mondhatjuk, hogy ők bizonyultak a mérleg nyelvének.

Újabb kutatás helyett a tárgyalás után a szekszárdi presszókban próbáltuk megismerni az esetleges ellenzéki együttműködés fogadtatását. Rá is bukkantunk egy hatfős, 60-70 év körüli urakból álló társaságra, amely tökéletes lakmuszpapírnak bizonyult: a gyerekkori barátok között fideszes, jobbikos, szocialista és DK-s szimpatizánst is találtunk, bár LMP-st nem.

A baloldali urak azt állították, szavaznának Hadházyra, ha a többi esélyes ellenzéki jelölt visszalépne. Ugyanezt nem tenné meg viszont a jobbikos vendég. Egyöntetűen állították, hogy a Budapestről „okoskodó” közvélemény-kutatóknak fogalmuk sincs a valós vidéki viszonyokról. Szerintük a primitív migránsozásnak Szekszárdon nincs hatása, de a körzet többsége egyértelműen jobboldali érzelmű volt korábban is.

Amikor a korrupciós slágertémákat idéztem fel a társaságnak, már eltérő magatartást tapasztaltam. Mészáros Lőrinc gazdagodásának felemlegetése egyöntetű felháborodást keltett. – Nem veszi be a gyomrunk, de semmit se tehetünk – mondta az egyik szocialista szimpatizáns, aki két, szintén az asztalnál ülő barátjával az építőiparban érdekelt. Elmondta, ma már olyanok is kérnek tőlük kenőpénzt, akiket régről ismernek, és korábban nem kéregettek. Szóba került persze a fideszes Horváth István családjának gazdagodása is. Amikor a szekszárdi Elios-beruházást emlegettem fel, már a fideszes asztaltárs is felcsattant. – Milliókat spórol a LED-lámpák áramszámláján az önkormányzat. Nem ez a lényeg? – mondta, majd némi hangos gyurcsányozás után nagyot kortyolt söréből.