Kezdődik a nyári időszámítás, így vasárnap hajnali 2-kor 3 órára kell átállítani az órát. A mostani változásra azért van szükség, hogy az emberek ébrenléti ideje a lehető legjobban egybeessen a természetes világossággal, így pedig kevesebb világítást, vagyis villamos energiát kell használni. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szerint ezzel évi 4-5 milliárd forint takarítható meg.
A Mavir szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. Azt írták: a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan csökken az esti órák terhelése, mert egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban.
Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ az ország a nyári időszámítás ideje alatt, ez 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, és ezáltal mérséklődik a környezetre jutó terhelés is.
A Jobbik másfél éve javasolta a parlamentben az eltörlését, azt szeretnék, ha a nyári időszámítás lenne érvényben egész évben – ám a javaslat vitája azóta megrekedt. Az ellenzéki párt arra hivatkozik, hogy az óraátállítás kimondottan rossz hatással van a bioritmusra és az emberi egészségre, ráadásul szerintük energetikai haszna sem mutatható már ki.
Az Európai Parlament is elfogadott egy javaslatot, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, szükség van-e egyáltalán az óraátállítás intézményére.
Az órák előreállítása miatt változik egyes tömegközlekedési eszközök menetrendje. A MÁV közlése szerint az óraátállítás néhány belföldi és nemzetközi vonat menetrendjét befolyásolja. Az óraigazítás hajnalán azok a belföldi vonatok, amelyek kettő óra előtt indulnak, már a nyári időszámításnak megfelelően, legfeljebb 60 perccel később érkeznek a következő állomásra. Az eredetileg kettő és három óra között induló belföldi személyszállító vonatokat három órakor indítják el.
