Az európai alapjogok rendszerszintű megsértése miatt nő az esély arra, hogy vissza is kell fizetnünk az eddigi támogatások egy részét – írja a Népszava.
Más kérdés, hogy a Fideszt is magába foglaló európai parlamenti pártcsalád, az Európai Néppárt ezt nem fogja hagyni, hiszen számukra fontos, hogy megvédjék a sok szavazatot hozó, a néppárttal az esetek több mint 90 százalékában együtt szavazó Fideszt a támadásoktól. Így a Népszava nem tesz többet, mint riogatva spekulál.
De lássuk, mit ír még a baloldali lap! Kiemeli: az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (Libe) tavaly ősz óta vizsgálja az uniós alapjogok magyarországi érvényesülésének helyzetét, és a Népszava birtokába jutott a testület jelentéstervezete, amelyből kiderül, hogy a több hónapos vizsgálat során súlyos, rendszerszintű jogsértéseket tapasztaltak, és javasolják az EU-szerződés 7-es cikke szerinti eljárás elindítását.
A Népszava birtokában lévő szöveg pontosan ugyanarra a következtetésre jut, mint ami az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (Cont) konklúziója volt: úgy látja, hogy a kormányzás gyakorlata „jelentős, rendszerszintű fenyegetést jelent a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra”.
A jelentéstervezet szerint Magyarországon súlyosan sérülnek olyan uniós alapjogok, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, az egyetemi szabadság, a gyülekezési és egyesülési szabadság, a szociális jogok, az igazságszolgáltatás függetlensége, emellett pedig mindennapos a kormányzati korrupció. A szöveg külön is megemlíti az ellenzéki képviselőket a parlamenti véleménynyilvánításuk miatt sújtó, az uniós joggal ellentétes büntetéseket, a Közép-európai Egyetem jogsértő vegzatúráját, a bevándorlókkal kapcsolatos kormányzati félelem- és gyűlöletkeltést, a menekültek (köztük kísérő nélküli gyermekek) fizikai bántalmazását, a tranzitzónákban lévő gyermekek szexuális zaklatással szembeni védelmének elmulasztását, az egyházak politikai megkülönböztetését, a civil szervezetek szabad működésének korlátozását, a nők gazdasági és szociális diszkriminációját, az etnikai és szexuális kisebbségekhez tartozók, valamint a hajléktalanok hátrányos megkülönböztetését, az etnikailag szegregált oktatás fenntartását, a nyugdíjminimum, a lakhatási támogatás és az álláskeresési támogatás elégtelenségét, a manipulatív „nemzeti konzultációkat”, a bírók kényszernyugdíjazását, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az adatvédelmi biztos jogszerűtlen eltávolítását – sorolja a lap.
