Rajzolni lehet a szavazólapra, de ne szelfizzünk vele

Mi történik a szavazatommal, ha elbukik az egyéni képviselőjelöltem? Hány embert vihetek szavazni? Választási kisokossal készültünk április 8-ra.

Mi tehetek, ha elrontom a szavazólap kitöltését?
Ha a választópolgár a szavazólap urnába helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyette pedig újat ad. A javítást a választó egyszer veheti igénybe.

Bejöhet-e velem más is a szavazófülkébe, vagy kötelező egyedül lennem a kitöltéskor? Mi a szabály – ha bejöhet más is, hány kísérőm lehet, és milyen céllal kísérhetnek el?
A szavazólap kitöltésének ideje alatt – az olvasni nem tudó vagy fogyatékossága miatt a szavazásban akadályozott választópolgár segítője kivételével – csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében. Ha az olvasni nem tudó vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más személyt nem tud vagy nem akar megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt.

A börtönökben és a kórházakban mozgóurnás szavazást tartanak. Hogyan zajlik ilyenkor szavazás folyamata?
Azok a választópolgárok igényelhetnek mozgóurnát, akik nem tudnak elmenni a szavazóhelyiségbe egészségi állapotuk (illetve fogyatékosságuk) vagy fogva tartásuk miatt. Mozgóurnát 2018. április 6-án 16 óráig a helyi választási irodától, április 8-án (a szavazás napján) 15 óráig pedig a szavazatszámláló bizottságtól lehet igényelni. Aki a mozgóurnát más indokkal – mondjuk kényelmi szempontok miatt – kéri, annak a kérését a helyi választási iroda, illetve a szavazatszámláló bizottság elutasítja. Mozgóurnával való szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság két tagja a szavazás napján felkeresi a választópolgárt az általa megadott címen, például a kórházban. Ha a választópolgár a szavazás napján a lakóhelyétől eltérő településen – vagy ugyanazon a településen, de másik szavazókör területén – tartózkodik, arra a címre is igényelhet mozgóurnát. Ebben az esetben először át kell jelentkeznie a tartózkodási helye szerinti településre. Az átjelentkezést követően lehet mozgóurnát kérni. Fontos, hogy aki mozgóurnát kért, a szavazókörben „hagyományos módon” nem szavazhat, kizárólag mozgóurnával!

Mit lehet fényképezni a szavazókörben és mit nem? A szavazólapot lefotózhatom? Ez azért is érdekes, mert felmerültek olyan hírek, hogy az önkormányzati munkaadóktól függő közmunkásokat arra kényszerítik: mobillal fotózzák le, kire is voksoltak.
A szavazólapot sem lefényképezni, sem hazavinni nem szabad. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) még a 2014. áprilisi országgyűlési választás előtt fogadott el a választási szerveknek szóló, nem kötelező érvényű iránymutatást a kérdésben, ezzel lényegében megerősítette a jogelőd Országos Választási Bizottság korábbi, a témában kiadott állásfoglalását. A testület jogértelmezési álláspontját akkor azzal indokolta, hogy a szavazólap okirat, amelynek rendeltetése a választópolgárok akaratának megjelenítése és a választás eredményének megállapítása.

Az NVB szerint ebből következik, hogy

sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, valamint a választás titkosságát és a választáson való önkéntes részvételt, ha a választópolgár a szavazólapot a sajátjaként kezeli, a szavazóhelyiségből kiviszi, vagy a borítékba helyezés előtt felvételt készít róla. Ez azt is jelenti, hogy a választópolgár úgynevezett szelfit sem készíthet magáról a szavazófülkében.

A kampánycsend megszűnt, törvénytelenségek viszont így is történhetnek április 8-án. Mire érdemes figyelnie a sajtónak és a választópolgárnak? Lehet-e például a szavazóhely környékén agitációt folytatni?
A kampánytilalom megsértése, ha valaki a 150 méteres körzeten kívül úgy kampányol, hogy az a körzeten belül hallható, illetve látható, vagyis nem lehet erősítőről, megafonról kampánybeszédet, agitációt tartani úgy, hogy az behallatszódjon az inkriminált területre. Egyéb kampánytevékenység megengedett. Emellett a relatív kampánytilalom megköveteli, hogy a választási szervek tagjai a szavazás napján ne viseljenek a ruhájukon jelöltet, jelölő szervezetet népszerűsítő, ahhoz köthető szimbólumokat, ruházatot, különösen ne a szavazóhelyiségben.

Legális a szavazók tömeges helyszínre szállítása? Mi az úgynevezett buszoztatás elfogadható szintjének, illetve a törvénytelenségnek a határa – ha a kisbuszommal elviszem a nehezen közlekedő időseket, akkor az buszoztatás-e?
A választási eljárási törvény szerint a választó a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutásához kérheti mások segítségét, de ilyen segítségnyújtási ajánlatról nyilvános felhívás nem tehető közzé, és szavazóhelyiséghez autóbuszos szállítás sem végezhető.

A választási eljárásról szóló törvény indoklása szerint D vagy D1 kategóriájú vezetői engedélyhez kötött járművel (amelyben a vezető ülését is beleértve kilencnél több ülőhely van) személyszállítás nem végezhető.

Hogyan ellenőrizhetjük akár utólag is, ha valaki a választási folyamat, például az ajánlóívek kitöltése során visszaélt az adatainkkal?
A lakcím szerinti helyi választási irodától (jegyzőtől) lehet megkérdezni, hogy az ellenőrzött ajánlások között szerepelt-e olyan, amely a kérdéses személy adatait tartalmazza, azonban mindenki csak a saját adatait kérheti le.

A választási iroda a kérvény után ad egy listát, hogy hány jelölt ívén szerepeltek az illető adatai/aláírása. A kérelmezés történhet személyesen vagy levélben is.

Hány szavazatot vihetnek el az úgynevezett kamupártok? Van bármelyiknek esélye arra, hogy elérje az egyszázalékos támogatottságot?
2014-ben 3,7 százalékot, kerekítve 180 ezer szavazatot szereztek az Országgyűlésbe be nem kerülő pártok, de csupán egy részük nevezhető kamupártnak, például a Munkáspárt nem tekinthető annak.

Több kamupárt kevesebb voksot kapott, mint ahány aláírása volt a jelöltállításkor. Vélhetőleg az idén is kis jelentőségük lesz, mivel a kamupártokkal kapcsolatos diskurzus bekerült a közbeszédbe, a választók felkészültebbek lehetnek velük kapcsolatban. A kamupártok legnagyobb károkozása anyagi természetű, a választást leginkább az egyéni képviselőjelöltjeiken keresztül befolyásolhatják. Könnyen lehet, hogy azon a 10-20-100 egyéni szavazaton múlik az ellenzéki győzelem néhány választókerületben.

Feltűnő, hogy több kamupárti jelölt indul azokban a választókerületekben, ahol a Fidesz gondban van.

Feltételezhető, hogy a Fidesz eltökélt szavazói őket nem választják, ellentétben esetleg néhány bizonytalan szavazóval.

Az utóbbi hetekben számos olyan esetre derült fény, amikor kamupártok visszaéltek választók adataival, azokat hamisították, vagy az aláírások egyeztek a Fidesz ívein szereplő személyek aláírásával, azok sorrendjével.

Lesz minden szavazókörben ellenzéki és kormánypárti szavazatszámláló is. Hogyan zárható ki, hogy nem beszélnek össze és csalnak az eredményekkel?
Ez a kérdés nagyon tág így. Természetesen nem zárható ki a csalás 100 százalékig, de pont azért delegál minden párt szavazatszámlálót, hogy ellenőrizzék egymás munkáját.

A Fidesz–KDNP jó eséllyel elveszítheti a kétharmadát 2018-ban. Melyik ellenzéki párt támogatására számíthat, ha nem lesz meg a kormányalakításhoz szükséges 50 százalékos többsége sem?
Ezt még korai megítélni. Ha egy-két fő hiányzik a stabil többséghez, azt az egyénekkel való megegyezés útján kezelni lehet képes a Fidesz. Itt tehát az egyéni ambíciók és nem a pártlogika diktál. A legérdekesebb szerepe az előző évek oknyomozó írásainak fényében az MSZP-nek lehet, de tömeges kilépési hullám (esetleg pártszakadás) elkerülése nélkül ez a forgatókönyv nem valósulhatna meg.

Az államfő ideiglenes kormányalakításra kérheti fel a választásokon legtöbb mandátumot begyűjtő pártot. Meddig tarthat az átmeneti állapot? Kiterjeszthető akár a következő négy évre is?
Itt leginkább a procedúráról érdemes beszélni. A köztársasági elnök összehívja a parlamenti pártok vezetőit az alakuló ülés előkészítésének megbeszélésére, majd a pártok megkezdik az alakuló ülést előkészítő tárgyalásokat. Ez 4–8 fordulót vett eddig igénybe. Az alakuló üléssel kapcsolatos politikai megállapodás 2–4 héttel a választás után kerül aláírásra. Ezt követi az Országgyűlés alakuló ülése, ahol a köztársasági elnök felkérést intéz (megbízást ad) a kormányalakításra, majd a köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök személyére.

2018-ban becslései szerint hány pártlistás mandátumot hozhat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok voksa?
A levélszavazat leadására jogosultak száma 378 449 fő. Vélhetőleg nem él mindenki a jogával, lehetséges, hogy már elhunyt, illetve több tízezer érvénytelen szavazat is várható. Kettő, maximum három mandátumot érhet ez a Fidesznek, de a szám függ a teljes választási részvételtől, a töredékszavazatoktól stb.

Hány listás és egyéni mandátumot hozhatnak a külképviseleti jegyzékben szereplő magyarok szavazatai?
A névjegyzékben 58 344 fő szerepel, vélhetőleg jelentős mértékben az ellenzéki pártok támogatói. Az egyéni preferenciáikról keveset tudni, hiszen kérdéses, hogy melyik egyéni választókerületben van a hazai lakcímük.