Már csak két nap maradt az április 8-i országgyűlési választásig. A Magyar Nemzet összegyűjtötte a szavazással kapcsolatban legfontosabbnak ítélt kérdéseket – a válaszadásban Ember Zoltán, az Iránytű Intézet kutatásvezetője segített nekünk, de helyenként felhasználtuk a Nemzeti Választási Bizottság ajánlásait is.
Kezdjük a választás menetét érintő legégetőbb témával. Hol és meddig jelezheti valaki az átszavazási igényét?
Már csak kizárólag magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok nyújthatnak be átjelentkezési kérelmet. Átjelentkezés másik szavazókörbe online kérelem benyújtásával vagy személyesen is lehetséges – postai úton az utolsó pillanatokban nincs már mód, hiszen az átjelentkezés legkésőbb a szavazás előtti 2. nap, azaz péntek 16 óráig lehetséges.
Bevett gyakorlattá vált egyéni választókerületi ellenzéki jelöltek visszalépése egymás javára. Abban az esetben, ha valaki az utolsó pillanatban lép vissza, mi történik az ívekkel? Újat nyomnak, lehúzzák a visszalépő jelöltet, vagy nem történik semmi – így érvénytelen a rá adott szavazat is?
Utolsó pillanatban visszalépés esetén kézzel húzzák ki az adott nevet a szavazólapról, tehát a szavazó nem tévesztheti el. A visszalépésre egyébként szombaton 11 óráig van módjuk a jelölteknek (jelenlegi listájukat ide kattintva találhatják meg).
Mi történik a szavazatokkal, amelyeket egy adott párt egyéni választókörzetben elbukó jelöltje kap? Megsemmisülnek?
Nem, azokat is hasznosítják. A töredékszavazatnak nevezett voksokat hozzáadják az adott párt országos listás szavazataihoz.
Érvényes attól még a szavazatom, ha a lapra üzeneteket írok vagy rárajzolok? És ha letépek belőle?
Érvényes, csak arra kell figyelni, hogy csak egyetlen párt melletti rubrikában szerepeljen x vagy + jelzés.
Milyen tollal tölthetem ki a lapot, kötelező-e az odahelyezett íróeszközt használni? Ellenőrzi ezt valaki?
A választópolgár részére a szavazóhelyiségben elhelyezett toll használata csak lehetőség, a szavazás érvényességét nem befolyásolja. Saját tollat lehet vinni, a lényeg, hogy csak a toll érvényes, ceruza például nem.
Mi tehetek, ha elrontom a szavazólap kitöltését?
Ha a választópolgár a szavazólap urnába helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyette pedig újat ad. A javítást a választó egyszer veheti igénybe.
Bejöhet-e velem más is a szavazófülkébe, vagy kötelező egyedül lennem a kitöltéskor? Mi a szabály – ha bejöhet más is, hány kísérőm lehet, és milyen céllal kísérhetnek el?
A szavazólap kitöltésének ideje alatt – az olvasni nem tudó vagy fogyatékossága miatt a szavazásban akadályozott választópolgár segítője kivételével – csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében. Ha az olvasni nem tudó vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más személyt nem tud vagy nem akar megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt.
A börtönökben és a kórházakban mozgóurnás szavazást tartanak. Hogyan zajlik ilyenkor szavazás folyamata?
Azok a választópolgárok igényelhetnek mozgóurnát, akik nem tudnak elmenni a szavazóhelyiségbe egészségi állapotuk (illetve fogyatékosságuk) vagy fogva tartásuk miatt. Mozgóurnát 2018. április 6-án 16 óráig a helyi választási irodától, április 8-án (a szavazás napján) 15 óráig pedig a szavazatszámláló bizottságtól lehet igényelni. Aki a mozgóurnát más indokkal – mondjuk kényelmi szempontok miatt – kéri, annak a kérését a helyi választási iroda, illetve a szavazatszámláló bizottság elutasítja. Mozgóurnával való szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság két tagja a szavazás napján felkeresi a választópolgárt az általa megadott címen, például a kórházban. Ha a választópolgár a szavazás napján a lakóhelyétől eltérő településen – vagy ugyanazon a településen, de másik szavazókör területén – tartózkodik, arra a címre is igényelhet mozgóurnát. Ebben az esetben először át kell jelentkeznie a tartózkodási helye szerinti településre. Az átjelentkezést követően lehet mozgóurnát kérni. Fontos, hogy aki mozgóurnát kért, a szavazókörben „hagyományos módon” nem szavazhat, kizárólag mozgóurnával!
Mit lehet fényképezni a szavazókörben és mit nem? A szavazólapot lefotózhatom? Ez azért is érdekes, mert felmerültek olyan hírek, hogy az önkormányzati munkaadóktól függő közmunkásokat arra kényszerítik: mobillal fotózzák le, kire is voksoltak.
A szavazólapot sem lefényképezni, sem hazavinni nem szabad. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) még a 2014. áprilisi országgyűlési választás előtt fogadott el a választási szerveknek szóló, nem kötelező érvényű iránymutatást a kérdésben, ezzel lényegében megerősítette a jogelőd Országos Választási Bizottság korábbi, a témában kiadott állásfoglalását. A testület jogértelmezési álláspontját akkor azzal indokolta, hogy a szavazólap okirat, amelynek rendeltetése a választópolgárok akaratának megjelenítése és a választás eredményének megállapítása.
Az NVB szerint ebből következik, hogy
sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, valamint a választás titkosságát és a választáson való önkéntes részvételt, ha a választópolgár a szavazólapot a sajátjaként kezeli, a szavazóhelyiségből kiviszi, vagy a borítékba helyezés előtt felvételt készít róla. Ez azt is jelenti, hogy a választópolgár úgynevezett szelfit sem készíthet magáról a szavazófülkében.
A kampánycsend megszűnt, törvénytelenségek viszont így is történhetnek április 8-án. Mire érdemes figyelnie a sajtónak és a választópolgárnak? Lehet-e például a szavazóhely környékén agitációt folytatni?
A kampánytilalom megsértése, ha valaki a 150 méteres körzeten kívül úgy kampányol, hogy az a körzeten belül hallható, illetve látható, vagyis nem lehet erősítőről, megafonról kampánybeszédet, agitációt tartani úgy, hogy az behallatszódjon az inkriminált területre. Egyéb kampánytevékenység megengedett. Emellett a relatív kampánytilalom megköveteli, hogy a választási szervek tagjai a szavazás napján ne viseljenek a ruhájukon jelöltet, jelölő szervezetet népszerűsítő, ahhoz köthető szimbólumokat, ruházatot, különösen ne a szavazóhelyiségben.
Legális a szavazók tömeges helyszínre szállítása? Mi az úgynevezett buszoztatás elfogadható szintjének, illetve a törvénytelenségnek a határa – ha a kisbuszommal elviszem a nehezen közlekedő időseket, akkor az buszoztatás-e?
A választási eljárási törvény szerint a választó a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutásához kérheti mások segítségét, de ilyen segítségnyújtási ajánlatról nyilvános felhívás nem tehető közzé, és szavazóhelyiséghez autóbuszos szállítás sem végezhető.
A választási eljárásról szóló törvény indoklása szerint D vagy D1 kategóriájú vezetői engedélyhez kötött járművel (amelyben a vezető ülését is beleértve kilencnél több ülőhely van) személyszállítás nem végezhető.
Hogyan ellenőrizhetjük akár utólag is, ha valaki a választási folyamat, például az ajánlóívek kitöltése során visszaélt az adatainkkal?
A lakcím szerinti helyi választási irodától (jegyzőtől) lehet megkérdezni, hogy az ellenőrzött ajánlások között szerepelt-e olyan, amely a kérdéses személy adatait tartalmazza, azonban mindenki csak a saját adatait kérheti le.
A választási iroda a kérvény után ad egy listát, hogy hány jelölt ívén szerepeltek az illető adatai/aláírása. A kérelmezés történhet személyesen vagy levélben is.
Hány szavazatot vihetnek el az úgynevezett kamupártok? Van bármelyiknek esélye arra, hogy elérje az egyszázalékos támogatottságot?
2014-ben 3,7 százalékot, kerekítve 180 ezer szavazatot szereztek az Országgyűlésbe be nem kerülő pártok, de csupán egy részük nevezhető kamupártnak, például a Munkáspárt nem tekinthető annak.
Több kamupárt kevesebb voksot kapott, mint ahány aláírása volt a jelöltállításkor. Vélhetőleg az idén is kis jelentőségük lesz, mivel a kamupártokkal kapcsolatos diskurzus bekerült a közbeszédbe, a választók felkészültebbek lehetnek velük kapcsolatban. A kamupártok legnagyobb károkozása anyagi természetű, a választást leginkább az egyéni képviselőjelöltjeiken keresztül befolyásolhatják. Könnyen lehet, hogy azon a 10-20-100 egyéni szavazaton múlik az ellenzéki győzelem néhány választókerületben.
Feltűnő, hogy több kamupárti jelölt indul azokban a választókerületekben, ahol a Fidesz gondban van.
Feltételezhető, hogy a Fidesz eltökélt szavazói őket nem választják, ellentétben esetleg néhány bizonytalan szavazóval.
Az utóbbi hetekben számos olyan esetre derült fény, amikor kamupártok visszaéltek választók adataival, azokat hamisították, vagy az aláírások egyeztek a Fidesz ívein szereplő személyek aláírásával, azok sorrendjével.
Lesz minden szavazókörben ellenzéki és kormánypárti szavazatszámláló is. Hogyan zárható ki, hogy nem beszélnek össze és csalnak az eredményekkel?
Ez a kérdés nagyon tág így. Természetesen nem zárható ki a csalás 100 százalékig, de pont azért delegál minden párt szavazatszámlálót, hogy ellenőrizzék egymás munkáját.
A Fidesz–KDNP jó eséllyel elveszítheti a kétharmadát 2018-ban. Melyik ellenzéki párt támogatására számíthat, ha nem lesz meg a kormányalakításhoz szükséges 50 százalékos többsége sem?
Ezt még korai megítélni. Ha egy-két fő hiányzik a stabil többséghez, azt az egyénekkel való megegyezés útján kezelni lehet képes a Fidesz. Itt tehát az egyéni ambíciók és nem a pártlogika diktál. A legérdekesebb szerepe az előző évek oknyomozó írásainak fényében az MSZP-nek lehet, de tömeges kilépési hullám (esetleg pártszakadás) elkerülése nélkül ez a forgatókönyv nem valósulhatna meg.
Az államfő ideiglenes kormányalakításra kérheti fel a választásokon legtöbb mandátumot begyűjtő pártot. Meddig tarthat az átmeneti állapot? Kiterjeszthető akár a következő négy évre is?
Itt leginkább a procedúráról érdemes beszélni. A köztársasági elnök összehívja a parlamenti pártok vezetőit az alakuló ülés előkészítésének megbeszélésére, majd a pártok megkezdik az alakuló ülést előkészítő tárgyalásokat. Ez 4–8 fordulót vett eddig igénybe. Az alakuló üléssel kapcsolatos politikai megállapodás 2–4 héttel a választás után kerül aláírásra. Ezt követi az Országgyűlés alakuló ülése, ahol a köztársasági elnök felkérést intéz (megbízást ad) a kormányalakításra, majd a köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök személyére.
2018-ban becslései szerint hány pártlistás mandátumot hozhat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok voksa?
A levélszavazat leadására jogosultak száma 378 449 fő. Vélhetőleg nem él mindenki a jogával, lehetséges, hogy már elhunyt, illetve több tízezer érvénytelen szavazat is várható. Kettő, maximum három mandátumot érhet ez a Fidesznek, de a szám függ a teljes választási részvételtől, a töredékszavazatoktól stb.
Hány listás és egyéni mandátumot hozhatnak a külképviseleti jegyzékben szereplő magyarok szavazatai?
A névjegyzékben 58 344 fő szerepel, vélhetőleg jelentős mértékben az ellenzéki pártok támogatói. Az egyéni preferenciáikról keveset tudni, hiszen kérdéses, hogy melyik egyéni választókerületben van a hazai lakcímük.
