A börtönben hallgatták meg Portikot

Délután már Laborc Sándor került sorra, Vajtó Lajos meg sem jelent. A tényfeltáró albizottság ezzel végzett.

MNO
2014. 02. 18. 15:10
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mile Lajos, az Országgyűlés Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságának elnöke kedd délutáni sajtótájékoztatóján elmondta: végére értek a meghallgatásoknak. Portik Tamást délelőtt hallgatták meg, délután pedig Laborc Sándor következett. Vajtó Lajost többször is megkeresték, de nem jelent meg az albizottság előtt.

– Több meghallgatás nem lesz, de ezzel a munka koránt sem fejeződött be – közölte az LMP-s politikus, majd hozzátette: „el fogjuk készíteni a jelentést, az elvégzett munka nem értéktelen, de botorság lenne azt állítani, hogy végére jártunk a históriának, ez egy szövevényes történet.” Mile szerint a tényfeltáró albizottság ezzel a feladata végéhez ért, azonban bízik abban, hogy az új parlamenti ciklusban meglesz a bátorság a munka folytatására, szerinte ehhez kell a politikai elitben egyfajta elszántság a múlttal való szembenézésre.

Mile Lajos korábban, a Képviselői Irodaházban újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Portik Tamás válaszolt a kérdéseikre, de mivel már elég régen voltak a találkozók, sok mindenre nem emlékezett. Kifejtette: Portiknak azokat a kérdéseket tették fel, amelyek segítettek volna megvilágítani a két találkozó hátterét, szándékait, célját, előkészítését. Ezek között a politikával való kötődésre, kapcsolatokra is rákérdeztek.

Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja újságíróknak azt mondta: megítélése szerint nem volt segítőkész Portik Tamás, de érdemes volt meghallgatni, ugyanis volt ellentmondás a többi nyilatkozathoz képest. Ennek fényében Laborc Sándorhoz és Vajtó Lajoshoz is lesznek új kérdéseik – tette hozzá.

A fideszes képviselő eredményesnek tartja a bizottság munkáját, mert rámutatott arra, hogy jóval nagyobb figyelmet kell – és kellett volna a szocialista kormányok alatt is – fordítani a szervezett alvilág és a titkosszolgálatok kapcsolatára. Az ügy „arra mindenképpen ráirányítja a figyelmet, hogy a Gyurcsány-korszakban nem megfelelően kezelték a titkosszolgálatokkal kapcsolatos ügyeket” – szögezte le Kocsis Máté.

Portik Tamást, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. igazgatóját múlt hétfőn a Fővárosi Törvényszék első fokú nem jogerős ítéletében tizenegy év fegyházra ítélte felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében. A hatóságok őt gyanúsítják a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantásra, valamint Seres Zoltánnak és testőrének a meggyilkolására való felbujtással is.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal tavaly április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. A dokumentumok szerint 2008-ban kétszer találkozott Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirata szerint Portik azt mondta, félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága tavaly május 14-én tartotta meg alakuló ülését. Múlt kedden a testület elnöke a Hír TV-ben azt mondta: a következő parlamenti ciklusban folytatni kell – méghozzá az 1990-es évek elejéig visszamenve – az Energol Rt. és az olajszőkítés ügyeinek felgöngyölítését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.