Diákévei alatt inkább a műszaki dolgok érdekelték, azonban korán rájött arra, hogy a magyar ipar eléggé lemaradott még az iskolában tanultakkal szemben is, ezért otthagyta a fénytant.
A magyar iparban szerzett nem túl biztató tapasztalatok után, András bevonult a seregbe, ami után egy katonai lapot kezdett szerkeszteni, pontosabban tervezni – és talán ez határozta meg a további pályafutását – emlékszik vissza.
Az újságírónak nem áll rendelkezésére mindenkivel, így minden politikussal órákon át beszélni, faggatni őket, – mondja András, de a tényeket mégis kell közölni az emberekkel, amit sokszor nem egyszerű.
Egyet tehetünk, hogy nagyon tisztességesen bevalljuk, hogy mi milyen értékrendet képviselünk, vallunk és ennek szellemében közvetítjük, amit gondolunk
Bencsik András visszaemlékezett arra is, fiatal, huszonéves korában Csukás Istvánhoz hasonló író szeretett volna lenni, mesejátékokat akart írni. Igyekezett távol maradni a politikától, mert az egész nem érdekelte.
Később a Pesti Hírlaphoz került, a taxisblokád pedig választás elé állította őt. Hiszen, közvetlenül a rendszerváltozás után 1990-ben megemelték az üzemanyagok árát 25 forinttal, ami után a taxisok az egész országot gyakorlatilag megbénították.
Az ösztönös igazságérzetünk arra az oldalra lökött bennünket, amit ma úgy nevezünk, hogy jobboldali. Onnantól kezdve elkezdődött a médiaháború és mire észbe kaptam politikai újságíró lett belőlem – emlékezett vissza Bencsik András.
A teljes adás IDE KATTINTVA tekinthető meg.
