A legfontosabb témája a mostani kampánynak az az 500 millió európai polgárt elsőrendűen érintő kérdés, amit a bevándorlás szóban lehet megragadni. Ráadásul nemcsak arról van szó, hogy ez egy elsőrendű fontosságú kérdés, hanem a migráció negatív hatásait minden uniós polgár személyesen is megtapasztalhatja. Deutsch felhívta a figyelmet arra is, hogy eddig az uniós tagországok közül egyedül Magyarországon mondhatták el a véleményüket az emberek a migrációról, míg most ezt minden uniós országban meg lehet tenni. A helyzet az világos: mind a 27 uniós tagországban fontos kérdés a bevándorlás ügye, és abba az irányba haladnak a folyamatok, hogy ez a kérdés növeli a részvételt. Végre az EP-választás lehetőséget teremt arra, hogy az európai vezetők ne felhatalmazás nélkül hozzanak döntést a bevándorlásról, hanem az európai polgárok akaratára építve születhetnek döntések a bevándorlás jövőjéről.
Deutsch Tamás szerint a magyarországi ellenzék egy többes csapdában vergődik. 2015-16-ban teli torokból azt mondták, hogy a migráció egy álprobléma, majd pedig a valóság bekopogtatott az ellenzéki pártok ajtaján is, és kiderült, hogy ez egy sorskérdés, és mindegyik európai polgárt a személyes hétköznapi életében is érinti. Ekkor egy 180 fokos fordulatot kellett volna venniük, de ez nem történt meg. A fideszes politikus szerint világosan kiderült, hogy a magyar választók nem voltak vevők arra a bevándorláspárti politikára, amit ezek az erők képviselnek.
Struccpolitikát folytatnak
Emlékeztetett arra is, hogy a baloldali pártok EP-képviselői minden egyes szavazáskor egyértelműen a bevándorláspárti parlamenti többséggel szavaztak. Beleevezték magukat egy olyan csapádba, miszerint szabadulnának a bevándorláspárti állásponttól, de ezt a korábbi időszak cselekedetei alapján nem tehetik meg. Mindezek eredményeképpen most egy struccpolitikát folytatnak, és nem beszélnek a bevándorlásról – hangsúlyozta Deutsch.
Megjelent az ideológiavezérelt gondolkodás
A bevándorlóknak az integrációja gyakorlatilag három-négy évtizede kérdés az adott országokban. Ezen a ponton lépett be az ideológiavezérelt gondolkodás, aminek a megjelenési formája ebben az esetben a multikulturalizmus volt – mondta Deutsch Tamás. Az a nézet, hogy a keresztény-zsidó kultúrától eltérő kultúrák egyenlően jelenjenek meg a kontinensen, mára teljesen csődöt mondott – tette hozzá. Jó példa erre Németország, ahol 3,5 millió török munkavállalót importáltak a korábbi évtizedekben, de ez az időszak is kevés volt ahhoz, hogy teljesen integrálódjanak. Deutsch példaként hozta fel Mesüt Özil esetét, aki a török elnökkel való találkozása után kénytelen volt az óriási botrány hatására lemondani a német válogatottságáról. Nem az a kérdés, hogy miért nem sikerült az integráció, hanem hogy ennyi kudarcsorozat után a politikusok miért hirdetik azt az igét, hogy most lehet létrehozni a sikeres multikulturális társadalmat.
A teljes tartalom IDE kattintva érhető el.