Fogolyszökés, túszejtés, hajsza és lövöldözés volt Budapesten

Akár 15 évvel is meghosszabbíthatják a börtönbüntetését annak a férfinak, aki pénteken a Fővárosi Törvényszéken rátámadt egy büntetés-végrehajtási felügyelőre, elvette a fegyverét, majd egy biztonsági őr fejéhez szorítva, elmenekült a bíróságról. A bűnöző ellen azonnal hajtóvadászat indult, a rendőrök végül több célzott lövéssel tudták megfékezni. Az üldözés közben ártatlanok nem sérültek meg, csak az elítélt, akit végül életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba.

Az elítélt fegyverrel kényszerített egy autóst, hogy a fél városon át meneküljön vele Fotó: Mihádák Zoltán Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

Az elítélt fegyverrel kényszerített egy autóst, hogy a fél városon át meneküljön vele Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

A rabok többsége valamilyen személyes, családi probléma miatt dönt úgy, hogy elszökik – magyarázta a Magyar Nemzet kérdésére Végh József.

A kriminálpszichológus szerint Sz. Károlynak is több motivációja lehetett.

– Megromlott a párkapcsolata, de az ítélet is kiválthatta ezt a reakciót, valamint – jegyezte meg a szakember – az úgynevezett bátortalan öngyilkosság is szóba jöhet, ami azt jelenti, hogy időnként a szökevényt az a cél hajtja, hogy a rendőrökkel végeztesse ki magát.

Bíróságon utoljára 2016-ban történt fegyveres támadás. Akkor Kiskunhalason egy civil férfi gépfegyverrel és 240 darab lőszerrel érkezett a járásbíróságra, hogy megölje a vezető ügyészt. A 45 éves férfi ugyanis úgy vélte, a hatóságok semmibe veszik. A beléptetőkapunál elővette és csőre töltötte a fegyvert, majd a biztonsági őrt arra kényszerítette, vezesse a vezető ügyész szobájához. A gondnok azonban közbeavatkozott, és verekedni kezdtek. A fegyveres több lövést is leadott, de nem ért el találatot, végül a golyó elakadt a fegyverben. A bíróság azonban kimondta, hogy a támadó súlyos pszichiátriai betegsége miatt nem beszámítható.

Ami a szökéseket illeti, Magyarországon az elmúlt öt évben összesen tizennégy ilyen eset volt. Egy „átlagos” fogolyszökésért akár három év börtönbüntetés is járhat, Sz. Károly viszont tíz-tizenöt év alatt vélhetően nem fogja megúszni, súlyosító tényező ugyanis a túszejtés, a fegyver megszerzése és a köznyugalom megzavarása is.