Soltész Miklós: Magyarországon senkinek sem kell eltitkolnia nemzetiségét

A Miniszterelnökség nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint „hasznos és jó” a kormány nemzetiségpolitikája, amit igazol, hogy Magyarországon jelentősen megnövekedett a nemzetiségi identitásukat megvallók száma.

Látványosnak nevezte az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott oktatási intézmények támogatását is, amely 2016-ban 932 millió, 2017-ben 1,1 milliárd forint volt, míg 2010-ben 444 millió forintot tett ki.

Soltész Miklós kiemelten fontosnak nevezte az esélyegyenlőségi programok támogatását, a kulturális ösztöndíjakat, a színházak, a könyvtári szolgáltatások támogatást.

Szólt arról is, hogy a kormány elismeréssel tekint az egyházi közösségek romák felzárkózását segítő munkájára.

A romák társadalmi felzárkózását segítő programok között az oktatás prioritást élvez – magyarázta. Hozzátette: az Országos Roma Önkormányzat komplex intézményhálózat létrehozásán dolgozik, hogy az óvodától az iskolán keresztül a felsőoktatásig biztosítsa a sikeres teljesítést.

Elmondta, hogy a kormányhivatalok tájékoztatása szerint a nemzetiségi önkormányzatok a jogszabályoknak megfelelően működnek.

Igazságügyi bizottság: kellően alapos a beszámoló

A beszámoló elfogadását javasló igazságügyi bizottság elnöke, Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, a dokumentum a jogszabályoknak megfelelően kellő alapossággal tájékoztatja az Országgyűlést az elmúlt két év folyamatairól, a nemzetiségi oktatásban, kultúrában és médiában történtekről, valamint a nemzetiségi önkormányzatokban zajló folyamatokról.

Az igazságügyi bizottság üdvözli, hogy 2014 óta mind a 13 nemzetiségi közösség képviselteti magát az Országgyűlésben és 2018 óta nemzetiségi képviselő is részt vesz a törvényalkotásban – tette hozzá, javasolva a beszámoló elfogadását.

Magyarországi nemzetiségek bizottsága: példaértékű az együttműködés a kormánnyal

Farkas Félix roma szószóló, a nemzetiségi bizottság előadója a kormányt méltatta, mondván, egyedülálló módon megteremtette a nemzetiségi szószólói rendszert. Hozzátette: más országokban is mintának gondolják a nemzetiségek parlamenti jelenlétét.

A szószóló példaértékűnek nevezte a kormány és a nemzetiségek kapcsolatát, szerinte a nemzetiségek nagy összegű támogatásokat és erkölcsi megbecsülést kapnak a kormánytól.

Hangsúlyozta: a beszámoló körültekintő képet ad a nemzetiségek magyarországi életéről. Jelezte: a bizottság egyhangúlag támogatta a beszámoló elfogadását.

Nemzetiségi képviselő

Ritter Imre nemzetiségi képviselő, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke jelentős előrelépésnek nevezte, hogy emelkedtek a nemzetiségi önkormányzatok és a helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatásai, valamint nőttek a pályázati keretek, és bővült a nemzetiségi köznevelési és kulturális intézmények száma is. Szerinte a változások olyan léptékűek voltak a korábbi „6-8-15 évi, több mint fél emberöltőnyi változatlanság után”, amelyek új jövőképet biztosítottak a magyarországi nemzetiségeknek.

Kiemelte a parlamenti nemzetiségi munka lehetőségének megteremtését, és úgy vélte, a beszámoló szerinti két évben, 2015 és 2017 között többet beszéltek a parlamentben a nemzetiségekről, mint a megelőző 20 évben összesen. A 2011-es nemzetségi és a 2013-as választási törvény bevezetésével a kisebbségi létből átkerültünk a nemzetiségi létezésbe, és az elmúlt néhány év minden esélyt megadott arra, hogy a nemzetiségi ügyekben számunkra kedvező, többségi, sőt egységes vélemény alakulhasson ki a magyar társadalomban – összegzett.

A képviselő ezért „minden meglévő probléma és további, részben éppen a kiteljesedő oktatási és a kulturális autonómiából adódóan jelentősen megnövekedetett, feszítő feladatok ellenére is”, köszönetet mondott a korábbi és jelenlegi kormánynak, a kormánypárti és ellenzéki frakcióknak, a független képviselőknek, a szakminisztériumnak, valamint minisztereknek, államtitkároknak a nemzetiségek támogatásáért.

Fidesz: javul a nemzetiségek helyzete Magyarországon

Herczeg Tamás, a Fidesz vezérszónoka szerint a nemzetiségek helyzete Magyarországon fokozatosa javuló helyzetet mutat: 2015 és 2017 között egyre több nemzetiségi pályázatot írtak ki, több költségvetési forrás jutott a nemzetiségi civil szervezetek támogatására, nemzetiségi táborokra, a nemzetiségi pedagógusok továbbképzésére és a nemzetiségi kultúra támogatására. Emellett – tette hozzá – folytatódtak a tanulmányi ösztöndíjpályázatok, illetve a nemzetiségi színjátszás, az anyanyelvi vallásgyakorlás és a múzeumi, levéltári szakterületek támogatása is.

A Fidesz nevében támogatta a javaslat elfogadását és bizalmát fejezte ki, hogy a 2010-ben meghirdetett nemzetiségi politika hatékony megvalósítása a következő években is a folytatódni fog.

KDNP: kiszámítható a nemzetiségi szervezetek finanszírozása

Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: stabil és kiszámítható a nemzetiségi szervezetek finanszírozása, 2010 óta kiemelkedő mértékben nőnek a központi források a nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik fenntartására. A nemzetiségi közösségi élet reneszánszát éli Magyarországon – emelte ki a képviselő, aki saját választókörzetéből hozott példákkal támasztotta alá kijelentését.

A KDNP politikusa a cigány nemzetiségi közösségek életét segítő programok közül kiemelte a Biztos kezdet és a tanodaprogramot is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország a nemzetiségek jogait illetően példát mutat szomszédainak és a kelet-közép-európai országainak is.