Szijjártó Péter: Európa akkor lesz erős, ha a családok Európája lesz

Európa akkor lesz erős, ha a családok Európája lesz, mert ha a migránsok Európája valósul meg, akkor gyenge lesz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

Budapest, 2019. februr 28. Szijjrt Pter klgazdasgi s klgyminiszter beszdet mond az Eurpa jvje: csald vagy migrci cm konferencin a budapesti Larus rendezvnykzpontban 2019. februr 28-n. MTI/Koszticsk Szilrd Fotó: Koszticsák Szilárd

A Századvég Alapítvány által Európa jövője: család vagy migráció címmel szervezett konferencián a miniszter közölte, az EU előtt álló kihívásokból viták fakadnak, és ezek a viták az európai parlamenti választásban csúcsosodnak majd ki, amelynek a tétje, hogy erős vagy gyenge lesz Európa. E kérdés szinonimája, hogy Európa a családok vagy a migránsok Európája lesz-e – mutatott rá. Hozzátette: abban, hogy melyik úton halad majd a kontinens, az európai polgároknak döntő szavuk lesz májusban.

Szijjártó Péter szerint

az erős Európa eléréséhez engedni kell a versenyt az unión belül is, vissza kell adni az európai polgárok és családok biztonságát, folytatni kell a bővítést, meg kell őrizni a keresztény kultúrát és európai identitást,

továbbá tisztességes vitát kell folytatni a következő uniós költségvetésről, amelynek a családokat és nem a migránsokat kell a fókuszba helyeznie.

Kifejtette: az újonnan felálló európai intézmények remélhetőleg migrációellenes és erősen Európa-párti álláspontot visznek majd, és a következő EP, valamint Európai Bizottság az európai családok oldalára áll a migránsok helyett.

A külügyminiszter az EU előtt álló kihívások között említette a biztonsági helyzetet, az ukrajnai konfliktust, az energiabiztonság megteremtését, a tömeges illegális migráció okozta terrorfenyegetettséget, a Brexitet és a párhuzamos társadalmakat. Megjegyezte: sokszor letagadják azt a tervet és szándékot a brüsszeli bürokrácia részéről, hogy továbbra is migránsokkal árasszák el a kontinenst.

Szijjártó Péter úgy vélte,

nem baj, ha vita zajlik az EU jövőjéről, de az baj, ha azonnal érzelmi síkra terelődik a vita, és ha valaki nem az európai mainstream álláspontot képviseli, azt azonnal megbélyegzik.

A vitákat a kölcsönös tisztelet és józanész alapján kell megvitatni – mondta. Hozzátette: „mi erre készen állunk, de a kioktatásból nem kérünk”.

Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: a családok Európájának megvalósítása nemcsak demográfiai, hanem kulturális, lelki kérdés is.

Úgy látja, a migráció logikus, működőképes válasznak tűnik, „ott, ahol sokan vannak”. Ugyanakkor amikor Európa feladja saját identitását és a multikulturalizmus oldalára áll, felmerül a kérdés, hogy mihez lehet integrálódni – fogalmazott. Hozzáfűzte: csak a fogyasztói társadalom marad a közös identitás.

Balog Zoltán szerint

helyes döntés volt a „Soros-tervet” állítani a küzdelmük középpontjába, mert az egy olyan szemléletet jelenít meg, amely a legnagyobb veszélyt jelenti: az open society (nyílt társadalom) filozófiáját, amely alapján „aki beenged, az jó, aki kizár, az rossz”.

Pedig csak azt kell beengedni, ami jó, és ami rossz, azt ki kell zárni – mondta. Arról is beszélt, hogy a keresztény hit és kultúra közötti különbség abban rejlik, hogy a hit személyes meggyőződés, amelynek védelme a keresztény közösség feladata, az ebből kinövő kultúra védelme pedig az állam feladata.