Olaj, gáz és háború: Európa jövője forog kockán

Az orosz–ukrán háború alapjaiban rajzolta át Európa energiabiztonsági térképét. A gáz- és olajellátás kérdése ma már nem csupán gazdasági, hanem stratégiai és biztonságpolitikai ügy is: az EU szankciókkal, alternatív szállítási útvonalakkal és védelmi intézkedésekkel reagál, miközben Magyarország és a közép-európai régió számára különösen fontos kérdés az orosz energia. A helyzetet tovább bonyolítják az olajfinomítók és a Barátság kőolajvezeték elleni támadások, Zelenszkij követelései és az Egyesült Államok álláspontja.

Az orosz–ukrán háború alapjaiban rajzolta át Európa energiabiztonsági térképét Forrás: AFP

Európa súlyos energiaválsággal néz szembe. Az orosz energiáról való teljes leválás nemcsak költséges és hosszadalmas lenne, hanem egyelőre észszerűtlen is, hiszen 2022-ben a szankciók miatt tapasztalt gázkiesés rövid távon tízszeres áremelkedést okozott. Az uniós polgárok több mint ötöde ma már nem képes megfelelően felfűteni otthonát, az energiaszegények száma négy év alatt több mint 65 millióra nőtt. A probléma az egész EU-t érinti. Donald Trump nyilvánosan kritizálta a nyugat-európai országok képmutatását az orosz energiahordozók ügyében, eközben a brüsszeli vezetők Magyarországot és Szlovákiát hibáztatták. A Barátság kőolajvezeték elleni támadások új szintre emelték a feszültséget Magyarország és Ukrajna között, miközben Brüsszel nem lépett érdemben a magyar érdekek képviselete érdekében. Az európai energiabiztonság és az orosz energia kérdése így egyszerre politikai, gazdasági és biztonsági dilemmává vált, amely az egész kontinensre kihat.

Európa súlyos energiaválsággal néz szembe (Fotó: AFP)

Olcsó orosz gáz vagy drága szabadság? Európa sorsdöntő dilemmája

Az orosz energia teljes kitiltása katasztrofális következményekkel járna. Az európai ipar már padlón van, és elszabadult az energiaszegénység a lakosság körében.

A fő kérdés nem az, hogy évek alatt, rendkívüli beruházások és költségek árán teljesen le tudnánk-e válni az orosz olajról és gázról, bár ez is erős kétségeket vet fel, hanem, hogy észszerű lenne-e?

– tette fel a kérdést Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágvezetője a választ is megadta: egyértelmű, hogy nem. A szakértő emlékeztetett: legutóbb 2022-ben, amikor a szankciós adok-kapok miatt Brüsszel mostani tervéhez hasonló mennyiségű orosz gáz esett ki a piacról, rövid távon tízszeres áremelkedés volt tapasztalható.

Az uniós polgárok több mint ötöde ma már nem képes megfelelően felfűteni otthonát (Fotó: AFP)

A Magyar Nemzet júniusban ismertette a Századvég Európa-projekt-kutatásának eredményeit, amelyek rámutatnak, hogy az uniós polgárok több mint ötöde nem képes kellő mértékben felfűteni otthonát. Az arány több mint háromszorosa az energiaválság és a háború előtt mért 6,9 százaléknak, azaz az energiaszegény európaiak száma négy év alatt több mint 65 millió fővel nőtt. 

Az orosz energiafüggőség nem magyar vagy regionális közép-kelet-európai probléma, hanem az egész EU-t érintő ügy

Donald Trump nyilvánosan kritizálta a nyugat-európai országok képmutatását az orosz energiahordozók ügyében. Bár Brüsszel Magyarországot és Szlovákiát akarta elsősorban felelőssé tenni az orosz olajvásárlások miatt, kiderült, hogy a valódi probléma azokkal az országokkal van, amelyek „papíron” leváltak az orosz energiáról, de közvetítőkön keresztül továbbra is jelentős mennyiséget vásárolnak.

Az adatok szemléletesek:

• India orosz olajimportja 2021-ben 3 millió tonna volt, 2024-ben 90 millió tonna, a NATO-tag Törökországé pedig 6-ról 13 millió tonnára növekedett (Kazahsztánról nincs hivatalos adat).
• Ugyanebben az időszakban Kazahsztán EU-ba irányuló olajexportja 40-ről 55 millió tonnára, India olajtermékexportja 5-ről 15 millió tonnára, Törökországé pedig 5-ről 12 millió tonnára bővült. 
• Miközben a vezetékes beszerzések visszaestek, az EU orosz cseppfolyósítottföldgáz-vásárlása 12-ről 20 milliárd köbméterre nőtt, amelynek nagy része francia, spanyol és belga kikötőkbe érkezett.
• A nukleáris fűtőelemek piacán Oroszország részesedése továbbra is meghaladja a 20 százalékot az unióban.

Donald Trump nyilvánosan kritizálta a nyugat-európai országok képmutatását az orosz energiahordozók ügyében (Fotó: AFP)

Trump lerántotta a leplet a nyugat-európai országok képmutatásáról!

– írta közösségi oldalán Hortay Olivér.

A történet iróniája, hogy míg a főáramú média Magyarországra és Szlovákiára fókuszált, Brüsszel Trump felhívása után mindössze két nappal elnapolta az új szankciós csomag előterjesztését. A COREPER néven ismert testület, amely az EU-tagállamok nagyköveteit fogja össze, eredetileg az Európai Bizottság által régóta előkészített szankciócsomagot vitatta volna meg. 

Zelenszkij támad, Brüsszel nem áll ki az EU-s tagországok érdekében

Az ukrán hadsereg az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal olyan eszközhöz nyúlt, amit korábban az ukrán elnök még „cinikus terrortámadásnak” nevezett. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai és biztonságpolitikai szakértő szerint ez tudatos ukrán stratégia, amely azonban a Barátság kőolajvezeték célbavételével Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát is fenyegeti.

Az orosz energiáról való leválás nem csak politikai akarat kérdése: a földrajzi adottságok, az infrastruktúra és az árak mind döntő tényezők. 

Ha a leválás egyszerű lenne, akkor például a tavalyi évig Ausztriának sem lett volna Oroszország a fő gáz beszállítója.

Zelenszkij támad, Brüsszel nem áll ki az EU-s tagországok érdekében (Fotó: AFP)

A kőolajvezeték elleni támadással Ukrajna a korábbi háttér-megállapodásokat is megszegte. Lépjünk vissza az időben 2025 elejére, amikor Kijev azzal fenyegetett, hogy a gáztranzit leállítása után az olajszállítást is megakasztja! Erre válaszul Magyarország és Szlovákia az orosz szankciók meghosszabbításának megvétózását helyezte kilátásba. A háttéregyeztetések eredményeként azonban Budapest garanciákat kapott Brüsszeltől és Kijevtől a vezetékek védelmére, így végül nem vétózott, a szankciókat pedig meghosszabbították. 

Az Európai Bizottság a 2025. január 27-én kiadott nyilatkozatában megerősítette, hogy a tagállamokat ellátó energiainfrastruktúra integritása biztonsági kérdés az EU számára is, és felszólított minden harmadik országot ennek tiszteletben tartására. Illetve arra is kitért a brüsszeli testület, hogy „kész intézkedéseket hozni a kritikus infrastruktúra, például az elektromos kábelek, valamint az olaj- és gázvezetékek vagy -létesítmények védelme érdekében”.

A Barátság-vezeték ügye ezzel lekerült a napirendről – egészen augusztusig, amikor az Ukrajna által végrehajtott harmadik támadás a Barátság kőolajvezeték ellen új szintre emelte a magyar–ukrán feszültséget.

A Barátság kőolajvezeték elleni támadások margójára. Azok, akik most azon örvendeznek a sajtóban vagy kommentárokban,...

Posted by Anton Bendarjevskiy on Sunday, August 24, 2025

A Barátság kőolajvezeték elleni támadások

• Az első támadás idén tavasszal történt, amikor egy ukrán drón becsapódása miatt megsérült a vezeték brjanszki szakasza. Akkor a szállítás ugyan rövid időn belül helyreállt, de figyelmeztető jel volt, hogy Kijev nem riad vissza a régió energia-infrastruktúrájának célba vételétől. 
• Néhány héttel később, a nyár elején ismét találat érte a vezetéket, akkor a belgorodi régióban, ami újabb fennakadásokat okozott az olajszállításban Magyarország és Szlovákia felé.
• A harmadik támadás minden eddiginél súlyosabbnak bizonyult: az Ukrajna által végrehajtott támadás a Barátság kőolajvezeték ellen új szintre emelte a magyar–ukrán feszültséget. A vezeték, amelyen keresztül orosz olaj érkezik Magyarországra és Szlovákiába, kulcsfontosságú az egész térség ellátásában. A támadás időzítése nem véletlen: Magyarország az év eleje óta egyértelműen jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, ezzel pedig nyíltan szembement Kijev terveivel.

A harmadik támadás után éles bírálat érte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az Egyesült Államokból is. 

Hiszen az ukrán erők már több alkalommal célba vették az orosz energiahálózatot, amelynek révén közvetlen veszélybe került egy NATO-tagállam energiaellátása. 

A Barátság kőolajvezeték a szovjet időkben épült, és máig Magyarország energiaellátásának egyik legfontosabb forrása, hiszen hazánk tengeri kikötő híján nagyrészt ezen keresztül jut nyersolajhoz. 

A harmadik támadás után Orbán Viktor azonnal levelet küldött Donald Trump amerikai elnöknek, amelyben figyelmeztette, hogy Kijev a szövetséges országok érdekeit sértette meg. Trump a válaszában világossá tette, hogy rendkívül elégedetlen a történtekkel, és Orbán Viktort a barátjának nevezve biztosította támogatásáról. Az akció az amerikai közéletben is komoly visszhangot váltott ki: a New York-i Republikánus Ifjúsági Klub (New York Young Republican Club) az állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy az amerikai adófizetők pénzén támogatott ukrán hadsereg nem élhet vissza büntetlenül a helyzetével.

A támadás jól mutatja, hogy Ukrajna számára az uniós csatlakozás érdekében még a szomszédos országok ellátásának kockáztatása sem tabu. 

Az uniós polgárok több mint ötöde ma már nem képes megfelelően felfűteni otthonát (Fotó: AFP)

Brüsszel Ukrajnát védi a magyar panaszokkal szemben

A Barátság kőolajvezeték elleni támadás után a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter elmondta:

Az éjszaka folyamán kaptuk a hírt, hogy ismételten – rövid időn belül immár harmadszor – támadás érte a Barátság kőolajvezetéket az orosz–belarusz határnál. A Magyarországra irányuló kőolajszállítás újra leállt.

Ennek ellenére az Európai Bizottság szóvivője arról beszélt, hogy a támadások nem befolyásolják Magyarország és Szlovákia ellátásbiztonságát. A brüsszeli testület azt is hozzátette, hogy nincs egyértelmű információjuk arról, ki hajtotta végre a csapást, és hangsúlyozták: a szállítások biztonsága a bizottság számára elsődleges. 

A brüsszeli álláspont azonban szembemegy a magyar tapasztalatokkal, hiszen Budapest szerint az ukrán akció ténylegesen ellátási zavarokat okozott,

és felmerült annak lehetősége is, hogy Magyarország az áramexport felfüggesztésével válaszoljon.

A magyar kormány mérlegeli a válaszlépéseket, miközben a nemzetközi politikai nyomás is növekszik

Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint a helyzet mögött célzott ukrán akciók állnak, amelyek Budapest és az EU politikai döntéseit célozzák. Bár hivatalosan nem ismerik el, az ukrán sajtó szerint a cél Budapest megleckéztetése. A Korreszpondent című lap például örömét fejezte ki amiatt, hogy Putyin „barátai” ismét olaj nélkül maradtak. A kérdés az, hogy vajon az ukrán vezetés mit remél a magyar álláspont változásától a háború és az EU-csatlakozás kapcsán.

Ukrajna rendszeresen hajt végre nagy hatótávolságú dróntámadásokat orosz ipari és katonai létesítmények ellen (Fotó: AFP)

Olajfinomítók elleni támadások

Ukrajna rendszeresen hajt végre dróntámadásokat orosz ipari és katonai létesítmények ellen, köztük olyan olajfinomítók ellen is, amelyek kulcsszerepet játszanak Oroszország – és így a háborús szereplők – üzemanyag-ellátásában.

Augusztusban több oroszországi olajfinomító is kénytelen volt csökkenteni vagy leállítani termelését a támadások okozta károk miatt. 

A Bloomberg beszámolója alapján az Origo azt írta, hogy a Rosznyeft szaratovi létesítménye augusztus 10-én állította le a kitermelést egy dróntámadást követően, míg a rjazanyi finomító felére mérsékelte termelését. A novokuibisevszki finomító augusztus 2-án teljesen felfüggesztette működését.

A volgográdi régióban szintén dróntámadás ért egy olajfinomítót. A Lukoil tulajdonában lévő üzemet a háború során már többször érte támadás: 2025 márciusában és májusban is beszámoltunk hasonló esetekről, és az ukrán vezérkar is megerősítette a finomítók elleni csapásokat. Kijevi tisztviselők többek közt azzal indokolták az akciókat, megtorlásul szánják, amiért Moszkva is támadja az ukrán energetikai infrastruktúra létesítményeit.

г. Волгоград.#бавовна #россиявогне
Вторую ночь подряд Таинственные БПЛА атакуют Волгоградский НПЗ Лукойла.🤷‍♂️
Опять возник Монструозный пожар!!!
Чудовищно!!!😱😱😱 pic.twitter.com/5PDSxRStj3

— Андрей74🇺🇦💪 (Санкции 💩!) (@andersen7474) May 12, 2024

Augusztus végén újabb orosz olajfinomító esett dróntámadás áldozatául, óriási füst- és lángcsóvák emelkedtek az égre az oroszországi Szamara megyében. A Novokujbisevszkben működő olajfinomító a Rosneft állami tulajdonú vállalathoz tartozik, amely Oroszország vezető olajfeldolgozója. 

A finomítót augusztus 2-án is célba vették, amikor ukrán drónok több orosz katonai és ipari objektumot támadtak meg. 

Augusztusban összesen tíz olajfinomítót ért találat, amelyek együttesen az orosz finomítói kapacitás mintegy 17 százalékát, vagyis napi 1,1 millió hordót tettek ki.

While Russia sends missiles and drones into apartment buildings in Kyiv, Russian oil refineries continue to vanish.

More scenes from Novokuibyshevsk refinery in Russia's Samara region. pic.twitter.com/vLNKnVObPn

— SPRAVDI — Stratcom Centre (@StratcomCentre) August 28, 2025

Augusztus 30-án éjjel két létesítményt támadtak meg az ukránok. Robert Brovdi, az ukrán hadsereg pilóta nélküli rendszereinek parancsnoka közölte: az SBU 14. ezrede csapást mért a krasznodari olajfinomítóra, amely az orosz olajtermelés 1,1 százalékát adja, és főként katonai célokat szolgál, például repülőgép-üzemanyag előállítását – írja az Origo. 

Brüsszel már Kínát is szankcionálná az orosz energiahordozók miatt

Közben újabb frontot nyithat az Európai Unió a szankciós politikában. Szeptember elején Kína került a szankciók célkeresztjébe, amiért továbbra is nagy mennyiségben vásárol orosz olajat és gázt. A tárgyalások előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök jelezte: kész további lépéseket tenni Moszkva bevételeinek visszafogása érdekében, és nyomást gyakorolt az EU-ra, hogy gyorsítsa fel az orosz energiafüggőség felszámolását. 

Borítókép: Az orosz–ukrán háború alapjaiban rajzolta át Európa energiabiztonsági térképét (Fotó: AFP)