Hiába kap Magyarországról rengeteg energiát, Ukrajna elvágná tőlünk az olajat

Magyarország jelentős szerepet vállal az ukrán energiaellátásban: szomszédunk importját tekintve a földgáznak több mint a fele, az áramnak a negyven százaléka tőlünk származik. A felénk irányuló olajszállítmányok azonban folyamatos támadások miatt veszélyben vannak, ami csak politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető.

Barátság kőolajvezeték Fotó: AFP

Ukrajna ismét megtámadta a Barátság kőolajvezetéket pénteken – ez már a harmadik hasonló incidens rövid időn belül. A drónos és rakétás támadás most egy kulcsfontosságú olajszivattyú-állomást érintett Oroszországban, aminek következtében megszakadt az orosz olajszállítás Magyarország és Szlovákia irányába. 

Szijjártó Péter külügyminiszter az eseményt nemcsak energiabiztonsági kérdésként, hanem olyan kísérletként értékelte, amellyel „belerángatnák” Magyarországot a háborúba.

A most megtámadott Unecsa olajátemelő állomás ugyanis kifejezetten a Magyarország és Szlovákia felé irányuló szállításokat szolgálja, vagyis Ukrajna ezzel célzottan a mi ellátásunkat akarta ellehetetleníteni – mutatott rá Tóth Máté energiajogász Facebook-posztjában.

Az ukrán gázimport fele tőlünk érkezik

Nehéz is másként vélekedni, hiszen hazánk a háború kitörése óta jelentős mértékben segíti Ukrajnát energiabeszállításaival. Az elmúlt három és fél évben nemcsak hogy megnőtt, hanem egyenesen többszörösére nőtt a Magyarországról Ukrajnába érkező villamos energia és földgáz mennyisége, ezáltal pedig már kimagasló a magyar részesedés az ukrán energiaimporton belül. Ahogyan a korábbi, augusztus 17-18-i infrastukrúra-támadás alkalmával Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese rámutatott: Magyarország felől az FGSZ Földgázszállító Zrt. rendszerén 2022-höz (620 millió köbméter) képest tavalyelőtt több mint kétszer (1,32 milliárd köbméter), tavaly pedig közel háromszor több földgázt szállítottak Ukrajnába (1,7 milliárd köbméter). Az idén pedig már augusztus közepére elérte a gázexport mennyisége a tavalyi teljes évét (1,65 milliárd köbméter), ez pedig a teljes ukrán gázimport fele.

Jó szándékkal gyorsítottuk az áramszinkront

Ettől nem sokkal marad el az ukrán áramimportban lévő magyar részarány, amely jelenleg 40 százalék körüli. A magyar–ukrán irányú áramexport 2022 óta 2023-ban és 2024-ben is megduplázódott, 1,09 TWh-ra, majd 2,14 TWh-ra ugorva.

Itt érdemes felidézni azt az emlékezetes eseményt is, amely mindezt lehetővé tette. Ugyanis éppen a háború kitörése miatt hozták előre egy teljes évvel az ukrán és az európai villamosenergia-rendszer szinkronizációját annak érdekében, hogy az ukrán és a moldáv rendszer leválhasson az oroszról és a belaruszról.

Nagyot ütött rajtunk Ukrajna

Annak ellenére tehát, hogy Magyarország kiemelkedő szereppel bír az ukrán energiaellátásban, a viszony mégsem baráti. Igaz, a kereskedést mindig érdemes valamelyest külön kezelni a politikától, most mégsem ez történik, hiszen a Barátság korábbi támadása éppen azután történt, hogy Magyarország nem írta alá az Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását támogató nyilatkozatot.

A rongálás, amely az erre adott reakcióként is értelmezhető, komoly következményekkel is járhatott volna, igaz, akkor néhány nap alatt helyrehozták a károkat, a pénteki támadás következménye pedig várhatóan öt nap alatt javítható ki.

De nem véletlen, hogy ennyit támadja éppen ezt az infrastruktúrát az ukrán hadsereg, hiszen hazánk olajellátásának 58 százaléka, évi 5,7 millió tonna érkezik onnan a százhalombattai és a pozsonyi finomítóba.

Ezt a mennyiséget más irányból, teljes egészében nem tudjuk pótolni, az Adria olajvezeték kapacitása erre nem elég, onnan jelenleg 2,1 millió tonna jön. Ráadásul a finomítóink az ural típusú olajra optimalizáltak, bár a Mol 500 millió dollárt költött a finomítók átalakítására, a munka még nincsen kész. És miután Horvátország nemrégiben igencsak megemelte a tranzitdíjat, még akkor is évi 500-600 millió dolláros többletkiadást jelentene az Adria-vezetéken behozni az összes szükséges kőolajat, ha erre a fizikai lehetőség megvolna.

Tíz napon belül négy támadás

Mindezek alapján akár ki is mondható: a jövőben is számítani kell hasonló támadásokra. A pénteki esetet megelőzően augusztus 12-én érte csapás szintén az Unecsa állomást, akkor tűz keletkezett, majd augusztus 17–18-án a Nikoszkoje szivattyúállomás kapott találatot. Majd ismét Unecsa következett, amelyet nemcsak pénteken, de csütörtökön is támadtak az ukrán drónok.