– Az Európai Unió július 18-án fogadta el a tizennyolcadik szankciós csomagot. A szankciók érvényességét időről időre meg kell hosszabbítani, azok most jövő év január végéig hatályosak, így a meghosszabbítás kérdése egyelőre nem aktuális – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság máris elkezdte tervezni a tizenkilencedik szankciós csomagot.

Nem értek célt az eddig bevezetett szankciók
A szakértő emlékeztetett, a szankciós csomagok célja a háború kitörésekor az orosz gazdaság térdre kényszerítése volt, ezzel is elérve a háború lezárását. Ez láthatóan nem sikerült – nem állíthatjuk, hogy a szankciók nem ártanak az orosz gazdaságnak, de a kívánt célt az újabb és újabb szankciós csomagokkal sem sikerült elérni. A másik oldalról persze az is igaz, hogy a szankciós csomagok nemcsak Oroszországra hatnak, de az Európai Unióra is – és természetesen nem pozitívan. – Különösen érdekes a tizenkilencedik szankciós csomagról beszélni akkor, amikor az Egyesült Államok vezetése az együttműködés lehetőségét keresi Oroszországgal, hol tud hasznot szerezni – mutatott rá Regős Gábor.
Arra is kitért, hogy
a tizennyolc szankciós csomag után a tizenkilencedikben már nehéz újat mondani – egyelőre nem is látszik kiforrott terv.
– Ami felmerült további termékek importjának korlátozása vagy vámolása mellett, az az olaj, gáz és pénzügyi szektorok további szankcionálása – sorolta Regős Gábor. Emlékeztetett egyúttal, ezen a téren Európa már korábban is korlátokba ütközött, hiszen az orosz gázról és olajról való lemondás és drágább energiahordozó beszerzése rontja a versenyképességét, ezért a szankciókat leginkább támogató országok is vettek orosz energiahordozókat – csak sok esetben nem közvetlenül, hanem más országoktól, kerülőúton vagy éppen az árnyékflottán keresztül.
Hazánk számára az olaj- és gázcsap elzárása különösen is káros lenne – nemcsak a jóval magasabb árú elérhető beszerzési források miatt, de az ellátásbiztonság miatt is. Éppen ezért az ilyen intézkedéseket az Európai Bizottság vélhetően nem szankció részeként vezeti majd be, hanem kereskedelempolitikai intézkedésként, a kiskapukat megkeresve, hiszen így nem kell egyhangú döntés.