Hiába buktak meg az Oroszországnak ártani akaró szankciók, Brüsszel nem nyugszik: készül az újabb csomag

Nem értek célt az eddigi Oroszország elleni szankciók, fogynak a szankcionálható területek, ám az unió már a tizenkilencedik csomag kidolgozására készül. Különösen érdekes újabb szigorításokról, szankciókról beszélni a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint akkor, amikor az Egyesült Államok vezetése az együttműködés lehetőségét keresi Oroszországgal.

2025. 09. 04. 5:20
A szankciók értelme több szempontból is megkérdőjelezhető Fotó: Shutterstock
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az Európai Unió július 18-án fogadta el a tizennyolcadik szankciós csomagot. A szankciók érvényességét időről időre meg kell hosszabbítani, azok most jövő év január végéig hatályosak, így a meghosszabbítás kérdése egyelőre nem aktuális – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság máris elkezdte tervezni a tizenkilencedik szankciós csomagot.

szankciók
A szankciók korlátair gyakran árnyékflottákon keresztül kerülték és kerülik meg (Fotó: Anadolu/Daniel Ceng)

Nem értek célt az eddig bevezetett szankciók

A szakértő emlékeztetett, a szankciós csomagok célja a háború kitörésekor az orosz gazdaság térdre kényszerítése volt, ezzel is elérve a háború lezárását. Ez láthatóan nem sikerült – nem állíthatjuk, hogy a szankciók nem ártanak az orosz gazdaságnak, de a kívánt célt az újabb és újabb szankciós csomagokkal sem sikerült elérni. A másik oldalról persze az is igaz, hogy a szankciós csomagok nemcsak Oroszországra hatnak, de az Európai Unióra is – és természetesen nem pozitívan. – Különösen érdekes a tizenkilencedik szankciós csomagról beszélni akkor, amikor az Egyesült Államok vezetése az együttműködés lehetőségét keresi Oroszországgal, hol tud hasznot szerezni – mutatott rá Regős Gábor.

Arra is kitért, hogy 

a tizennyolc szankciós csomag után a tizenkilencedikben már nehéz újat mondani – egyelőre nem is látszik kiforrott terv.

 – Ami felmerült további termékek importjának korlátozása vagy vámolása mellett, az az olaj, gáz és pénzügyi szektorok további szankcionálása – sorolta Regős Gábor. Emlékeztetett egyúttal, ezen a téren Európa már korábban is korlátokba ütközött, hiszen az orosz gázról és olajról való lemondás és drágább energiahordozó beszerzése rontja a versenyképességét, ezért a szankciókat leginkább támogató országok is vettek orosz energiahordozókat – csak sok esetben nem közvetlenül, hanem más országoktól, kerülőúton vagy éppen az árnyékflottán keresztül. 

Hazánk számára az olaj- és gázcsap elzárása különösen is káros lenne – nemcsak a jóval magasabb árú elérhető beszerzési források miatt, de az ellátásbiztonság miatt is. Éppen ezért az ilyen intézkedéseket az Európai Bizottság vélhetően nem szankció részeként vezeti majd be, hanem kereskedelempolitikai intézkedésként, a kiskapukat megkeresve, hiszen így nem kell egyhangú döntés.

A tizenkilencedik csomag ötletei között szerepel 

  • az árnyékflotta további szankcionálása (ez már megjelent korábbi csomagban is),
  • illetve azon országok büntetése, szankcionálása, amelyek segítenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat, azaz akiken keresztül zajlik tovább a kereskedelem. 

Kérdés a vezető közgazdász szerint, itt mennyire széles körre gondol az Európai Bizottság. Vélhetően elég sok országot lehetne szankcionálni, ami ismét nem biztos, hogy az európai gazdaságot segítené végső soron. Ez persze rámutat arra is, hogy a korábbi szankciókat Oroszország meg tudta kerülni, ki tudta játszani – ez persze nem volt ingyen sem neki, sem az európai partnereknek.

Végső soron az eddigiek alapján az várható, hogy lesz tizenkilencedik szankciós csomag, ami részben az előzőek eredménytelenségeit kívánja majd kijavítani – ám vélhetően ez sem hozza el a háború végét, hasonlóan az eddigi tizennyolchoz – ezt inkább a politikai akarat és a diplomácia hozhatná el.

Ismert, a tizennyolcadik szankciós csomag alapvetően két szektort célzott: az energiaszektort és a bankokat, előbbi terület miatt Szlovákia és Magyarország tiltakozott ellene. Regős Gábor a korábbiak kapcsán is úgy vélekedett rövid távon velünk maradhatnak az Oroszország elleni szankciók, és nem a meglétük, sokkal inkább a betartatásuk jelenti a fő kérdést.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.