Szlovákia is ellenzi a tizennyolcadik szankciós csomagot

Szlovákia és Magyarország csak olyan intézkedéseket támogat, amelyek nem sodorják veszélybe az országok energiabiztonságát – fogalmazott lapunknak a szakértő a 18. szankciós csomag kapcsán.

Brüsszel úgy vinné lejjebb az olajárplafont, hogy a mostani hatvan dollárt sem sikerül betartani, betartatni Forrás: AFP

A 18. szankciós csomag alapvetően két szektort céloz: az energiaszektort és a bankokat – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza annak kapcsán, hogy az újabb szankciós lépések már nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia részéről is ellenállást váltottak ki. Az energiaszektor kapcsán (az Oroszország elleni büntetőintézkedések közül az ilyen irányúak érintenék érzékenyen Szlovákiát is) az Északi Áramlat használatát tiltaná be a bizottság. – Ezzel egy probléma van: az Északi Áramlat 2-t soha nem helyezték üzembe, az Észak Áramlat 1-et pedig felrobbantották, így jelenleg nem is lehetne használni – mutatott rá Regős Gábor a tervezett intézkedés abszurditására. Hozzátette, a szankció legnagyobb eredménye az lehet, hogy az unió rontja az alkupozícióját az Egyesült Államokkal szembeni vámtárgyalásokon, hiszen így nem tudja azt mondani, hogy ha az Egyesült Államok vámokat vet ki az európai termékekre, akkor inkább az amerikai gáz helyett orosz gázt vásárol. 

Szlovákia sem támogatja a saját gazdaságát hátrányosan érintő szankciókat
Fotó: AFP

Ezenkívül javasolják az olajárplafon hatvan dollárról 45 dollárra való csökkentését. Az ukránok egyébként harmincdolláros ársapkát követelnek. E szankció kapcsán kiemelik a „szankció hatékonyságának helyreállítását” is, ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy az eddig sem működött, az árnyékflotta működésének eredményeként hatvan dollár felett kereskedtek az olajjal. A „hatékonyság növelése” érdekében az eddigi 342 hajó mellé további 77 hajót tesznek szankciót listára. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen szankció egy közös G7-es szankció, tehát még ott is el kell fogadtatni. 

A szankciós csomag betiltaná az orosz olajból finomított olaj behozatalát is. A bankrendszer kapcsán eddig „csak” a SWIFT rendszer használata volt tiltva az oroszok számára, most viszont minden tranzakciót betiltanának, illetve ezt a tranzakciós tilalmat 22 további bankra kiterjesztenék. Ezenkívül szankcionálnák azon harmadik országbeli bankokat, akik ezekkel a bankokkal tranzakciókat hajtanak végre, valamint további exporttilalmat javasolnak Oroszország irányába.

A szlovák vezetés ellenzi a 18. szankciós csomagot, arra hivatkozva, hogy a szankciós politika jobban károsítja a szlovák és uniós gazdaságot, mint az oroszt. (Itt érdemes visszautalni rá, Magyarország álláspontja a kezdetektől ez: a szankciók többet ártanak Európának, mint Oroszországnak.) Szlovákia nem ért egyet az orosz energiaimport kivezetésének szándékával – azaz akkor tudja azt támogatni, ha az Európai Bizottság megoldást kínál arra a válsághelyzetre, amelybe Szlovákia az Oroszországból érkező gáz-, olaj- és nukleáris üzemanyag-import leállítása után kerülne. – Az Szlovákia álláspontjából még nem derült ki, hogy konkrétan a szankciós csomag mely elemét kritizálják, vagy az EU által nem szankcióként bevezetni kívánt szankcióval van-e problémájuk, azaz az orosz energiaimport betiltásával. Ez súlyosan érintené Magyarországot és Szlovákiát is, ezért kívánja az EU megkerülni e két országot úgy, hogy a szankciót nem szankciónak, hanem vámnak hívja – emlékeztetett Regős Gábor. Ennek kapcsán 

lehetséges, hogy szeretnének továbbra is engedményt elérni, hiszen ez alapvető gazdasági érdek és földrajzi meghatározottságból fakad – ebben Magyarország mindenképpen partner lenne.

Ami a 18. szankciós csomagban van, azt szankcióként kell elfogadni, itt talán a fő kérdés, hogy a banki rész érinti-e az energiaimportot – a leírásokból még nem lehet látni. Szlovákia (és Magyarország) tehát olyan szankciós csomagot támogat csak, ami nem lehetetleníti el az energiaellátását, illetve ezt összekötheti a nem szankciónak nevezett szankciókkal.