Alkotmánybírósági döntést kér az ombudsman

Alkotmánybírósághoz fordult az Alapvető Jogok Biztosa az Országos Bírói Tanács (OBT) működésének törvényességével kapcsolatban – közölte az Országos Bírósági Hivatal.

Magyar Nemzet
2019. 03. 21. 6:18
Székely László
Székely László az OBT törvényességét vizsgáltatja Fotó: MTI/Bruzák Noémi
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Alkotmánybírósághoz fordult az Alapvető Jogok Biztosa az Országos Bírói Tanács (OBT) működésének törvényességével kapcsolatban – közölte az Országos Bírósági Hivatal.

Álláspontjuk szerint a helyzetet jogalkotással, illetve jogértelmezéssel lehet megoldani, az előbbire az Országgyűlés, utóbbira a taláros testület jogosult, ezért a hivatalt vezető Handó Tünde külső segítséget kért.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendezi, hogy a tanácsnak hány tagja és póttagja van, és azt is, hogy a testületben milyen arányban kell képviseltetniük magukat az egyes bírósági szinteknek. A tanács 28 választott tagja és póttagja közül tavaly tavasszal 17-en lemondtak, ezért azóta – a hivatal álláspontja szerint – a bírói tanács működése nem törvényes.

Székely László az OBT törvényességét vizsgáltatja
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Mivel a bírósági hivatal elnöke az alaptörvény értelmezése érdekében nem jogosult közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordulni, ezért tavaly novemberben Székely László ombudsman segítségét kérte.

A történtek előzménye, hogy az OBT új tagjainak tavaly januári megválasztásakor a testületbe bekerültek olyanok is, akik különböző okból sértve érezték magukat. A tanács a választási kampány hajrájában kritikusabb hangnemben kezdte támadni a 2011 óta működő bírósági hivatal elnökét.

A testület megmaradt tagjai a Handó Tünde elleni harcban nemcsak itthon, hanem külföldön is bírálták a magyar bírósági igazgatási modellt az elmúlt évben. Ennek nyomán az ország bírósági vezetői nyílt levelet adtak ki, amiben azt írták: az OBT tagjainak eddigi tevékenysége nem szolgálja a bírói kar érdekeit, s ezért felszólították őket, hogy ne veszélyeztessék a bírósági szervezet jövőjét.

Az ítélőtáblai és törvényszéki elnöki értekezlet tagjai már tavaly októberben arra hívták fel a bírói tanács tagjait, hogy lemondásukkal nyissák meg az utat a modern bíróság kiteljesedése előtt.

Mint fogalmaztak: a bíróságot átpolitizáló, értelmetlen és káros konfliktusokat gerjesztő, gyakran egyéni érdekektől vezérelt működése miatt a testület visszafordíthatatlanul eltávolodott az alaptörvény szellemétől.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.