Decemberben még az ellenzéki összefogás élére álltak volna, három hónappal az európai parlamenti (EP) választás előtt mégis permanens belharcaikkal vannak elfoglalva a szocialisták. A párt eleve egy nagy pofon elszenvedésével kezdte az évet, miután az általa sürgetett előválasztáson saját jelöltje, Horváth Csaba megalázó vereséget szenvedett Karácsony Gergelytől, így utóbbi lett a baloldal közös főpolgármester-jelöltje. De maga a szenzációs innovációnak szánt előválasztás is látványos kudarcba fulladt: a procedúrában alig több mint 34 ezer ember, azaz a budapestiek csupán 2,4 százaléka vett részt.
Az MSZP-nek ezután kellett döntenie az EP-listájáról, ami újra felszínre hozta a párton belüli feszültségeket, Ujhelyi István és Szanyi Tibor ugyanis egyaránt annak élén szerette volna magát látni. Mivel egyiküknek sem volt kellő legitimitása, a kedélyek megnyugtatása érdekében végül a párt elnöke, Tóth Bertalan lett a listavezető, aki ettől függetlenül nem készül Brüsszelbe. A döntést hozó választmányi üléséről közben kiszivárgott egy videó, amiből kiderült, hogy az EP-listáról szóló szavazás során olyanok is voksoltak, akik nem is tagjai a testületnek.
Szivárogtatások, listák és helyesírási problémák
Ezután viszont az MSZP Tolna megyei alelnökének panasza szivárgott ki a médiába, amiben Kurtyán Ferenc a párt fegyelmi bizottságának összehívását, illetve Mesterházy Attila kizárását kezdeményezte, mondván: a volt elnök készítette és szivárogtatta ki az ominózus videót. Kurtyán azzal is vádolta Mesterházyt, hogy Tóth ellen kampányolva saját támogatottságát növeli, illetve sűrűn jár Amerikába a párt pénzén. Tóth azonnali vizsgálatot rendelt el, és soron kívül kérte a Legény Zsolt által vezetett fegyelmi bizottság összehívását, amely végül egyhangúlag úgy döntött, hogy bizonyítottság hiányában megszünteti a Mesterházy elleni eljárást. A szocialistáknak tehát sikerült a nagy nyilvánosság előtt lényegében árulással megvádolniuk volt elnöküket, hogy aztán bármiféle következmény nélkül visszavonulót fújjanak.