Helyettes államtitkár: a magyar cigány közösségek erőforrást jelentenek Magyarországnak

A magyar cigány közösségek erőforrást jelentenek Magyarország számára, mindegy, hogy határon belüliek vagy azon túliak – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára pénteken Budapesten.

Langerné Victor Katalin az Újpesten megrendezett Kárpát-medencei cigány történeti fórum második napján kijelentette: a kormány egyik legfontosabb feladata, hogy a helyi közösségek munkáját segíteni tudja, hiszen ezek a közösségek tudnak először segítő kezet nyújtani a rászorulóknak. Ezeket a közösségeket azután össze lehet fűzni, és egy nagy erővé tud válni – mondta.

Kiemelte, az országban számos jó példa van, amelyek révén a szegénységben élők és a roma közösségek valódi segítséget kapnak ahhoz, hogy a „sorsuk megváltozzon, a sorsukat a kezükbe tudják venni”. A hátrányos helyzetűeket segítő kezdeményezések között említette a Biztos Kezdet Gyerekházakat, a tanodákat, a roma szakkollégiumokat, az Útravaló Ösztöndíjat és a Kollégium Plusz programot. Ezek több ezer gyereket érintenek – mutatott rá.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kormány elkötelezett abban, hogy a társadalmi felzárkózásban a határon túli közösségeket is segítse. Mint mondta, nem véletlen, hogy Újpesten, a Rácz Gyöngyi közösségi házban tartják a konferenciát, hiszen ez a közösség a cigányságról mint értékről beszél elsősorban és nem mint a szegénység hordozójáról. Fontos, hogy mindenki így nézzen a cigány közösségre – tette hozzá.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz), a IV. kerület országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a magyarok és a cigányok sok évszázada élnek együtt a Kárpát-medencében, és „sok minden tanultunk egymástól (...), formáltuk egymást”. A magyar kultúra meghatározó elemei, a népzene, a néptánc nehezen képzelhető el a cigány kultúra hatása nélkül – mondta, hozzátéve: a világ számos helyén „a magyar cigánymuzsika fogalom, amit sok helyen Magyarországgal azonosítanak, és amire minden magyar ember méltán lehet büszke”.

A kormánypárti politikus közölte, a cigány kultúra is sok mindent átvett a többségi magyar kultúrából, példaként említette a magyar nyelv használatát, amely „a Kárpát-medencei cigányság többségének második, de sokszor első számú anyanyelve”. Továbbá mindannyian keresztények vagyunk, a „keresztény Európa alakítói, képviselői, (...) védelmezői” – tette hozzá.

Zsigmond Barna Pál szólt arról is, hogy a Fidesz volt az a politikai közösség, amely Magyarország európai uniós elnökségének idején zászlajára tűzte és kidolgozta az európai roma stratégiát. Mint mondta, ez a stratégia európai szinten foglalkozik a több mint százmillió, hátrányos helyzetben élő európai polgárral, akiknek a jelentős része cigány származású.

„Ez egy valós összeurópai társadalmi probléma, aminek a megoldásán keresztül tenni lehetne az Európai Unión belüli társadalmi kohézió erősítéséért, az egyenlőtlenségek csökkentéséért, a demográfiai és a munkaerő-utánpótlással kapcsolatos kihívások negatív hatásainak csökkentéséért” – fogalmazott, hozzátéve: a „brüsszeli bürokraták nem ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak (...) még ma, hanem az ellenőrizetlen bevándorláson keresztül akarják orvosolni Európa gondjait, ezáltal megásva a keresztény Európa sírját”.

A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy Járóka Lívia, aki a Fidesz színeiben szerzett mandátumot, az első cigány származású képviselőként került be az Európai Parlamentbe.

„A mi politikai közösségünk mindig őszintén és érdekek nélkül állt ki a cigányság felzárkóztatása, társadalmi integrációja mellett. Nem csak szavakban és a pillanatnyi politikai haszonszerzés reményében hangoskodott, ahogy ezt tették sokszor a rózsadombi villájuk kényelmes hűvöséből a magukat roma jogvédőknek nevező liberális politikusok” – fogalmazott Zsigmond Barna Pál.

A cigány-magyar szolidaritásról szólva arról beszélt, hogy az hosszú időre nyúlik vissza, majd a példák között említette Puczi Béla tragikus sorsát és a marosvásárhelyi magyarok mellett kiálló, a harcot is vállaló cigányokat. Hősiességükkel sok magyar ember életét mentették meg – mondta.

A kormánypárti politikus szerint a határon túli magyar közösségek fennmaradásának egyik záloga a magyar ajkú cigánysággal való összefogás kérdése.

A kétnapos tanácskozást az „Eötvös József” Cigány – Magyar Pedagógiai Társaság, Újpest Önkormányzata, valamint az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat szervezte.