Orbán Zoltán arról is beszámolt, hogy tapasztalataik szerint a mesterséges alkalmatosságok működő fészkek mellett elhelyezve, illetve lakott istállók közelében a leghatékonyabbak. Ott, ahonnan a fecskék eltűntek vagy soha nem költöttek, egy-egy ilyen fészek kihelyezése szinte biztosan hatástalan marad. Ám ha 15-20 fészket teszünk ki, 60-80 százalékra nőhet annak esélye, hogy a fecskék az ember által felajánlott helyen költik ki fiókáikat.
Az MME a 2010-es fecskevédelmi év óta évről évre felhívja a figyelmet a fecskék állománycsökkenésének olyan veszélyeire, mint a repülő rovar kártevők ragadozók nélküli túlszaporodása, ugyanis a villás farkú madarak itt-tartózkodások alatt egyedenként egy kilogrammnyi ízeltlábút pusztítanak el. A fecskék eltűnésének ütemét fokozza az a napjainkban terjedő, felelőtlen gyakorlat is, hogy leverik a fészkeiket, amit egyébként a természetvédelmi törvény is tilt.
A magevőket kell most eleséggel ellátni
Nem szükséges egész évben etetni a madarakat. Magyarország természeti környezetének és biológiai sokfélesége miatt áprilistól októberig másként lehet és kell segíteni a madarakat. Azonban a téli madáretetés befejezésének megfelelő időzítésével és az utolsó hónap madáreleség-kínálatának átalakításával különösen a települési madaraknak segíthetünk kora tavasszal is – olvasható a Magyar Madártani Egyesület honlapján. Mint írják, a kora tavasz elsősorban nem a rovarevőknek, hanem a magevőknek jelent kihívást. Az eltérő természetes táplálékkínálattal magyarázható, hogy az etetési időszak végén a cinegék és más rovarevők száma csökken, vagy ezek a fajok el is tűnnek az etetőknél, miközben a táplálékhiány miatt a magevők nagyobb számban és olyan etetőhelyeken is megjelenhetnek, ahol akár egész télen egyet sem lehetett látni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!