MSZP-s pártpénztárnok adta ingyen használatba a Kossuth téri épületet

A Kúria novemberi döntése és a felszólítások ellenére sem akarja elhagyni a Politikatörténeti Intézet a Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkán álló, Hauszmann Alajos tervezte igazságügyi palotát. A kommunista hatalomátvétel után, 1948-ban alakult, baloldali társadalomtudományi kutatóhelyként aposztrofált intézet beadványokkal próbálja elkerülni az általa ingyen használt ingatlan visszaszolgáltatását és milliárdokat követel a távozásért.

Az állam biztos benne, hogy ez lesz a Kúria régi-új otthona Fotó: Bach Máté

A Politikatörténeti Intézet (PTI) máig nem hagyta el az évtizedek óta ingyen használt Alkotmány utca 2. alatti épületet annak ellenére sem, hogy az állam és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a legfőbb bírói fórum, a Kúria tavaly november végi döntését figyelembe véve január elején felmondta a használatot, és felszólított az ingatlan 30 napon belüli elhagyására, amelynek határideje február 22-én letelt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga István, az államot képviselő ügyvéd.

Mivel a PTI nem volt hajlandó távozni, ezért az állam pert indított az ingatlan kiürítése érdekében. Lapunk úgy tudja, a PTI nem fogadta el a Kúria említett döntését, időhúzásként alaptalan perújítást terjesztett elő, amelyről a Fővárosi Törvényszék április elején dönt. Információink szerint a PTI a beadványában arra hivatkozik, hogy a Kúria jogi álláspontja téves, valamint az állam felelősségét is vizsgálni kell, mivel az ingyenes használati megállapodás aláírásakor, 1996-ban a szocia­lista-liberális hatalom képviselte az államot.

Az állam biztos benne, hogy ez lesz a Kúria régi-új otthona
Fotó: Bach Máté

A lapunk birtokába került dokumentum szerint az MSZP részéről a megállapodást a párt pénztárnoka, az offshore-botrányba keveredett Boldvai László szocialista képviselő írta alá és pecsételte le. Korábban már megírtuk: a Kúria a tavaly november 26-i ítéletében elrendelte a PTI ingyenes ingatlanhasználati jogának a törlését érvénytelenség miatt, és megállapította, hogy az MSZP, a PTI és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1996-ban megkötött megállapodása a használati jog alapítása tárgyában érvénytelen.

A perújítási kérelmen túl a PTI megtámadta az államnak az ingatlan birtokbavételére irányuló felmondását is, érvénytelenségre hivatkozva, mivel az intézet álláspontja szerint – a Kúria döntésével ellentétesen – van használati joga az ingatlanra, méghozzá – kissé szokatlanul – határidő nélkül. A Fővárosi Törvényszék előtti perben az állam részéről már kifejtették, hogy a Kúria döntése ismereté­ben a felmondás jogszerűsége nem vitatható, továbbá „örökbérletként” nem kaphatta meg ingyenesen a PTI az ingatlan használatát biztosító jogot, ilyet ugyanis a magyar jog nem ismer.

Az állam szerint a PTI kiköltözése és az, hogy az épület a Kúria régi-új otthona lesz, már biztos, azonban ennek időpontja továbbra is bizonytalan. A helyzet rendezése a bírósági eljárások gyorsaságán múlik, amit az új perjogi szabályok sem könnyítenek meg. Az sem segíti a gyors megoldást, hogy az ingatlan kiürítése iránti perben a bíróság a visszautasítás jogkövetkezményének terhe mellett arra hívta fel az államot, hogy pontosan megjelölje a PTI által használt egyes helyiségeket, annak ellenére, hogy nem az állam van ott birtokon belül.

Földes György, a PTI ügyvezető igazgatója január végén a Magyar Időknek úgy nyilatkozott: beadványaik halasztó hatállyal bírnak, az intézetet nem lehet kilakoltatni. Szavai szerint az intézet kész átadni az épületrészt, amennyiben megfelelő kompenzációt kap. Szerinte az épületrész használati jogának értéke 2,5 milliárd forint.