Bertrand Mathieu: A jog alááshatja a demokráciát is

A nyugat-európai liberális demokráciák válságának egyik tünete a bírói hatalom túlsúlya a politikai hatalommal, illetve az európai uniós intézményeké a nemzetállamiakkal szemben — fejtette ki Bertrand Mathieu jogászprofesszor a Magyar Nemzetnek egy nemzetközi konferencián. Szavai szerint a jogállamiság koncepciója elfeledtette, hogy a liberalizmus és a demokrácia konfliktusba is kerülhet egymással.

A professzor a népszavazás mellett tette le a voksát Fotó: Kurucz Árpád

– A nyugat-európai liberális demokrácia válságát éljük át abból a szempontból, hogy milyen társadalmi problémák merülnek fel vagy éppen milyen hajlandósággal vesznek részt az emberek a választásokon – jelentette ki lapunknak Bertrand Mathieu az Országos Bírósági Hivatal által szervezett Szuverenitás az európai igazságügyi térségben elnevezésű nemzetközi konferencián. A francia Sorbonne Egyetem tanára kifejtette: a probléma egyik oka az, hogy a jogállamiság koncepciója elfeledtette azt, hogy a liberalizmus és a demokrácia akár konfliktusba is kerülhet egymással.

– A nemzetállami politikai hatalom láthatóan veszített a szilárdságából, mivel az emberek úgy érzik, úgysem az általuk választott politikusok kezében van a valós hatalom, hanem az európai intézményekében és bírákéban – fogalmazott a jogászprofesszor, hozzátéve: fontosnak tartja a nemzetállami politika korábbi legitimációjának visszaállítását, továbbá azt, hogy a választott vezetők képesek legyenek cselekedni. A népszavazás intézményének alkalmazását említette járható útként az alkotmány sarkalatos kérdéseinek revíziójában, valamint olyan alapvető társadalmi kérdésekben, mint az egyneműek házassága.

A professzor a népszavazás mellett tette le a voksát
Fotó: Kurucz Árpád

– Fontos tisztázni a hatásköröket a törvényhozás és a végrehajtó hatalom viszonyában, illetve a nemzeti és az uniós jogban is. Például az európai uniós bíróknak ez európai szerződések feletti kontroll gyakorlására kellene szorítkozniuk, az alkotmánybíróknak pedig az alkotmány felettire, de semmiképpen se szabadna befolyásolniuk a törvényhozó hatalmat – mutatott rá a professzor. Az alapvető jogokkal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy e fontos vívmányokat manapság az eredeti funkciójuktól eltérően értelmezik a liberális demokráciákban. – Ez a folyamat oda vezethet, hogy teljesen felaprózódik a társadalom, csak egyénekről lesz már szó a közösségek helyett, s így a túlburjánzó jogok lényegében magát a demokráciát áshatják alá – húzta alá a jogtudós.

Bertrand Mathieu annak a veszélyei­re is rámutatott, ha ugyanazokat az erkölcsi, társadalmi normákat próbálják rákényszeríteni az összes tagállamra.

– Például a család, a szexualitás, az etika vagy más egyéb területeken nem alkalmazható ugyanaz a modell, hiszen bár az EU tagállamainak közös történelme van, de ezeknek az országoknak nagyon eltérő hagyományaik is vannak, s ezt figyelembe kell venni az európai és a nemzeti identitások összeegyeztetésében. Például Franciaország tipikusan a világiságra épülő állam, szemben Olasz- és Görögországgal, s természetes, ha ez a különböző intézményekben és normákban is tükröződik – fejtette ki a professzor.