Cigány–magyar összefogás Erdélyben

A nemzetközi roma nap alkalmából a Magyar Nemzet két ember emlékeit idézi fel, akik szereplői voltak az 1990. március 20-i marosvásárhelyi eseményeknek.

Marosvásárhely fekete napja. Románok verik a magyarokat Forrás: Timpolis.ro

A nemzetközi roma nap alkalmából a Magyar Nemzet két ember emlékeit idézi fel, akik szereplői voltak az 1990. március 20-i marosvásárhelyi eseményeknek: a Marosszentgyörgyön élő roma származású Lőrinc Józsefét és Zsigmond Barna Pál fideszes ország­gyűlési képviselőét, aki akkor a Bolyai Líceum végzős diákja volt. Idén tavasszal egy budapesti konferencián beszélgettünk a 29 évvel ezelőtti történetről, amely drámaian szimbolizálja a magyar–cigány együttélés bajban megmutatkozó erejét.

A március 20-i marosvásárhelyi tüntetés oka, hogy az előző napon megtámadták és feldúlták az RMDSZ székházát, Sütő Andrást és néhány társát félholtra verték. A békésen demonstráló magyarokat román falvakból érkező felfegyverkezett parasztok támadták meg. A szorult helyzetbe került tüntetők segítségére romák érkeztek a Hidegvölgyből. Közben a marosszentgyörgyi cigányok a Görgény völgyéből átvonuló román parasztok buszait és a nekik segítő páncélozott katonai járműveket tartóztatták fel. Ha sikerült volna bejutniuk Marosvásárhelyre, akkor sokkal nagyobb lett volna a pusztítás, jóval több áldozat esett volna.

Marosvásárhely fekete napja. Románok verik a magyarokat
Fotó: Timpolis.ro

Zsigmond Barna Pál is a március 19-i magyarellenes pogrom miatt ment másnap tiltakozni a városháza elé. A egymással farkasszemet néző, sokezres magyar és román tömeg között mindössze ötven rendőr állt sorfalat, amikor megindult a román támadás. A térről menekülni kezdtek a baltákkal, vasvillákkal és botokkal felfegyverkezett parasztok elől. Attól félt mindenki, hogy a felheccelt románok vérengzést rendeznek a téren, majd kisebb csapatokban megtámadják a város magyar lakosait. Ebben a helyzetben hangzott el a híres rigmus: „Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok!” Nekik köszönhetően sikerült megerősíteni a magyar oldal helyzetét, megakadályozni a románok előrenyomulását.

A korábban feltartóztatott, de kerülőutakon a városba bejutó székely parasztok megérkezése döntötte el a „csatát”. A cigányokkal együtt megrohamozták a páncélozott járművek fedezékéből támadó román felet, szétkergették és lefegyverezték őket. Zsigmond Barna Pál szerint a cigányok hősies fellépése rengeteg magyar életét mentette meg.

Lőrinc József több társával érkezett március 20-án a marosvásárhelyi magyarok tüntetésére. A maros­szentgyörgyi romák magyar identitása híresen erős, számukra természetes dolog volt a demonstráción való részvétel. Amikor megtudták, hogy folyamatosan érkeznek vidékről a román parasztok, azonnal hazasiettek, hogy lezárják a városba vezető utat.

Lőrincék részéről különleges bátorság volt a katonasággal való szembeszállás. Az események után elfogták, megkínozták és börtönbe csukták őket. Két évet ült, a verésektől maradandó sérüléseket szenvedett. A 20-i események miatt indított hatósági vizsgálatok csak magyar és cigány felelősöket neveztek meg, a román szervek és szereplők hibáit vagy tevőleges részvételét soha nem tárták fel hivatalosan, és eljárás sem indult ellenük.