Egyre nagyobb teret nyer az online kereskedelem, de a bevásárlóközpontok létjogosultságát ez sem kérdőjelezi meg, ugyanakkor a jelentés megállapításai szerint a kereskedőknek és az ingatlantulajdonosoknak rendszeres fejlesztésekre lesz szükségük, hogy a vásárlókat továbbra is be tudják vonzani.
A korábbi időszaktól eltérően a tavalyi szállodanyitások fókuszában Budapest állt, és ez az előkészítés alatt álló projektek összetételében is megmutatkozik. A szállodaépítési aktivitás hatására a következő három évben több mint kétszer annyi szállodai szoba átadását tervezik, mint amennyi az elmúlt négy évben elkészült.
A budapesti irodabefektetések hosszú lejáratú állampapírokhoz viszonyított hozamfelára továbbra is jelentős. Tranzakcióösszeg alapján a befektetői vásárlások 65 százaléka magyar szereplőkhöz kötődött, ami kiemelkedőnek számít.
Tavaly a hazai nyilvános ingatlanbefektetési alapok nettó eszközértéke 41 százalékkal nőtt. Az alapok ingatlanbefektetéseinek nettó eszközértékhez viszonyított aránya 2018 végén 53 százalék volt, ami biztonságos szintnek tekinthető.
A kereskedelmiingatlan-piac élénkülésével 2018 folyamán nőtt a hitelintézetek kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitel-állománya, elsősorban a forinthitel-állomány növekedése miatt.
Éves összevetésben az ipariingatlan-fejlesztésekre és szállodavásárlásokra nyújtott hitelek állománya bővült leginkább, de továbbra is az irodákat és kiskereskedelmi ingatlanokat finanszírozó hitelek képviselik a legnagyobb arányt az állományon belül.
A jelentés szerint a bankok 2019 első fél évében érdemi szigorítást terveznek az üzleti célú ingatlanhitelek feltételeiben, a tervezett szigorítás fő indoka az ingatlanárak túlzott emelkedése miatti óvatosság és a banki tőkehelyzet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!