A magyarországi kereskedelmi ingatlanok piacának befektetési forgalma rekordot döntött tavaly, elérte az 1,8 milliárd eurót a második fél évben lebonyolított jelentős tranzakcióknak köszönhetően – emelte ki a jelentés megállapításai közül Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője a kiadvány hétfői budapesti bemutatóján.
Hozzátette, hogy a várakozások szerint a legtöbb ingatlantípus esetén a befektetési kereslet emelkedik vagy fennmarad. A bankok vállalati hitelállományának mintegy 40 százaléka volt tavaly Magyarországon kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hitel. A kereskedelmi ingatlanok piaca több csatornán keresztül is képes hatást gyakorolni a pénzügyi rendszer stabilitására, ezért tartja fontosnak az MNB, hogy nyomon kövesse és elemezze a folyamatokat – mondta el Nagy Tamás.
Az irodapiacot tavaly is erős bérleti kereslet jellemezte, az átadások kiemelkedő volumene ellenére is tovább csökkent a kihasználatlansági ráta. Budapesten az arány az eddigi legalacsonyabbra, 7,3 százalékos szintre süllyedt, bár a fővárosban 231 ezer négyzetméternyi új irodaterületet adtak át 2018-ban, az előző évi háromszorosát.
A következő három évben továbbra is jelentős új irodakínálat várható, a meglévő állomány 13 százalékának megfelelő új terület épül Budapesten. A fővárosban és az agglomerációban található ipari-logisztikai ingatlanok kihasználatlansági rátája a valaha mért legalacsonyabb szintre, 2,4 százalékra csökkent. Az erős kereslet miatt a bérleti díjak 15 százalékot meghaladó mértékben nőttek.
Az elmúlt években csaknem 100 százalékos előbérlet mellett adtak át új ingatlanokat ebben a szegmensben; 2019-re több, még le nem kötött ipari-logisztikai terület átadása várható, de spekulatív fejlesztések nem indulnak – ismertette az MNB főosztályvezetője.
A kiskereskedelmi ingatlanok területén az elmúlt években csak korlátozott volumenű új kínálat jelent meg, a közeljövőben sem várható nagy számú új átadás. Az új kínálat hiánya és a növekvő kereslet a bérleti díjak folyamatos emelkedésével járt.