Konstruktív hozzáállást várnak az Akadémiától

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége olyan álláspontra helyezkedett, amely távol esik az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) terveitől. A tudóstestület elnökségének tagjai fontos kérdésekben visszakoztak a Palkovics László miniszter és Lovász László MTA-elnök által március 8-án közösen aláírt szándéknyilatkozatban foglaltakhoz képest. A tárca szerint a status quo mindenáron fenntartására való törekvés helyett a változásban rejlő előnyöket érdemben megfontolni kész hozzáállásra van szükség az akadémikusok részéről.

Palkovics László (jobbra) minisztériuma tartja magát az MTA-elnök Lovász László által is aláírt közös szándéknyilatkozathoz Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A kormány célja, hogy a hazai tudományos kutatásokra fordított milliárdok a magyar gazdaság hatékonyságát és versenyképességét növeljék. Nem kevesebb, hanem több kutatást szeretnének, és ennek jegyében dolgozták ki eddigi javaslataikat – reagált lapunknak az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium a sajtóban megjelent hírekre, amelyek szerint az MTA elnöksége úgy döntött, olyan konstrukciót javasolnak majd a köztestületnek, amelyben a kutatóintézet-hálózat az Akadémia berkein belül maradna.

Azt ugyan elfogadnák, hogy létrehozzanak egy ellenőrző szervet, amelybe a kormány is delegálhatna tagokat, de ragaszkodnak hozzá, hogy az akadémiai köztestület és a kutatóintézetek képviselői adják a grémium kétharmadát.

Palkovics László (jobbra) minisztériuma tartja magát az MTA-elnök Lovász
László által is aláírt közös szándéknyilatkozathoz
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az MTA elnöke, Lovász László által aláírt korábbi szándéknyilatkozatban az áll, hogy egyenlő arányban képviseltesse magát az irányító testületben a kormány és az Akadémia. Az MTA elnöksége ragaszkodik az alapfinanszírozás eddigi módjának fenntartásához is, és nem egyeznének bele, hogy pályázati úton juthassanak a forrásaikhoz, amint azt Palkovics László minisztériuma javasolja.

Az ITM tegnapi közleményében azt hangsúlyozta, hogy a korábbi tárgyalások során messzemenőkig figyelembe vették az Akadémia által képviselt szempontokat, különös tekintettel az arra vonatkozót, hogy a kutatóhálózat továbbra is kormánytól független költségvetési környezetben tudjon működni.

Azonban a tárca álláspontja az, hogy az aláírt szándéknyilatkozatnak megfelelően ez nem az MTA költségvetési fejezete lenne, hanem a kutatóintézeti hálózat önálló fejezeteként képzelhető el.

A minisztérium ismét nyomatékosította, hogy a kormány elkötelezett egy teljes tudományos autonómiát biztosító szervezeti megoldás mellett, valamint a kormányzati prioritásként kezelt tudománypolitikai célokkal összefüggésben a tudományra szánt kormányzati források középtávú növelése mellett is.

„Az MTA közgyűlése eldöntheti, hogy az átalakítási folyamatban konstruktív partnerként részt kíván-e venni. Ha igen, akkor közösen alakíthatók ki azok a garanciális elemek, amelyek zálogai lehetnek a közösség céljai és Magyarország versenyképessége érdekében működő, folyamatosan javuló teljesítményt mutató, autonóm magyar tudományosságnak” – olvasható a minisztérium állásfoglalásában.

Az ITM szerint a status quo mindenáron fenntartására törekvés helyett a változásban rejlő előnyöket érdemben megfontolni kész hozzáállásra van szükség az akadémikusok részéről.

A sajtóban megjelent hírek alapján az Akadémia elnöksége a köztestület elé terjesztheti majd a Lovász–Palkovics-szándéknyilatkozatban foglaltakat is, de annak elutasítását és az elnökségi álláspont elfogadását kéri majd a tagságtól.