Szabályba foglalni a szabályozhatatlant?

A drónokat érintő jelenlegi szabályozás nem tesz különbséget a játék és a professzionális felhasználás között. Bárki feltehetné az abszurdnak tűnő kérdést: ha a kertemben eldobok egy papírrepülőt, ahhoz is légtérengedély kellene?

Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója emlékeztet arra: nem véletlenül fejleszt a légiirányító társaság olyan applikációt, amelyen keresztül néhány kattintással foglalható lesz légtér, illetve az alkalmi pilóták tájékoztatást kaphatnak repülésükhöz. A tervezett könnyítések összhangban állnak a lassan körvonalazódó, egységesebb európai szabályozással is. Magyarország fél évtizede dolgozik a saját dróntörvényén. Négy kategóriába sorolnák a pilóta nélküli járműveket, bevezetve a 250 gramm alatti játék repülők fogalmát, amelyek engedélyeztetés nélkül, szabadon repülhetnek a saját kertben.

A 250 gramm és két kiló közé eső kategória már félprofi, akár versenyzésre is alkalmas gépekről szól, majd következnek a 2–25 kilós, illetve a 25 kiló feletti drónok. A súly szerinti besoroláshoz egyre komolyabb tanfolyamot javasol a korábbi, nem ratifikált tervezet, mely a legnagyobbak esetén szakszolgálati engedélyt és légi alkalmassági vizsgát is megkövetel. A minden drónkategóriára vonatkozó felelősségbiztosítás a legújabb szabályozási tervezetben is szerepel. A szabadidős és üzleti felhasználást könnyíti, hogy a tervezett applikáción keresztül a két kilónál könnyebb gépeknek elég fél órával a tervezett repülés előtt bejelentkezniük. A gép és a pilóta adatait megkapja a honvédség, a rendőrség, a TEK és a katasztrófavédelem is.

Ha jó törvényt sikerülne megalkotni, az segíthetné szabályozott mederbe terelni például a filmesek és fotósok munkáját, akik eddig az életszerűtlen szabályozásból következően sokszor illegálisan voltak kénytelenek elvállalni a munkát.

A drón tulajdonosát is védik majd a jogszabályok. Bár a szomszédjogi és a kamerával való megfigyelés szabályai a megfigyeltnek kedveznek (30 méteres magasságig csak a magánterület tulajdonosának, bérlőjének engedélyével lehet reptetni), de legalább a fényképezett szomszéd nem teheti tönkre az eszközt, mert az már a rongálás kategóriájába eshet. Magyarország „elfelejtett” sportága a repülőmodellezés. Az 1960-as, ’70-es, ’80-as években sok fiatalt vonzott a sportág, melynek művelői olimpiai pontrendszerben számítva legalább annyi pontot hoztak, mint az úszók vagy a vívók. A rendszerváltás után azonban megszűntek az állami támogatások. Sportági szakértők szerint az outsider jogalkotók életidegen szabályozást kényszerítettek rájuk: egy kalap alá vették a repülőmodellezést a drónozással.

A modellezőszövetségek igyekeznek folyamatosan benyújtani a légtérengedély-kérelmeket, azonban a modellezőknek nem mindegy, hogy milyen felszínformák és időjárási viszonyok között repülnek. A nagy versenyeken mindig van légtérengedélyük, de egyéni edzéskor elkerülhetetlen a rigorózus szabályok áthágása. Ahogy egyikük fogalmaz: „Amikor a széljárás percről percre is változhat, hogyan képzeli bárki is, hogy harminc nappal korábban tudnunk kellene, hogy milyen időjárás lesz éppen akkor?”