Szabályba foglalni a szabályozhatatlant?

A drónokat érintő jelenlegi szabályozás nem tesz különbséget a játék és a professzionális felhasználás között. Bárki feltehetné az abszurdnak tűnő kérdést: ha a kertemben eldobok egy papírrepülőt, ahhoz is légtérengedély kellene?

A drónokat érintő jelenlegi szabályozás nem tesz különbséget a játék és a professzionális (például térképészeti, agrár, filmes, rendészeti stb.) felhasználás között. Bárki feltehetné az abszurdnak tűnő kérdést: ha a kertemben eldobok egy papírrepülőt, ahhoz is légtérengedély kellene? Hajmeresztő, de a válasz: igen. Az érvényben lévő szabályozást több mint húsz évvel ezelőtt, az akkori viszonyokra dolgozták ki. Az 1995. évi XCVII. törvény szerint „pilóta nélküli légijármű olyan polgári légijármű, amelyet úgy terveztek, és úgy tartanak üzemben, hogy vezetését nem a fedélzeten tartózkodó személy végzi”. Ez a meghatározás nem különbözteti meg a távirányítású repülő- és helikoptermodelleket az önálló repülésre is képes drónoktól, illetve a vitorlázó repülésre alkalmas modell (papír-) repülőktől.

E szerint mindenkinek harminc nappal a tervezett repülés előtt légtérengedélyt kellene igényelnie a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztályától háromezer forint illeték ellenében. A pozitív válasz nyomán a drónpilóta a kijelölt légtérben reptethetné eszközét, ám figyelnie kell, hogy milyen területre kéri az engedélyt, mert bizonyos területeket érintően külön biztonsági felmérésre van szükség.

A fővárosban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, a környékbeli sportrepülőterek, illetve az ötödosztályú reptérnek számító kórházi helikopter-leszállóhelyek határolják be a lehetséges repülési zónákat. Aki a játék drónját például a Margitszigeten vagy a Városligetben szeretné kipróbálni, nem teheti meg, mert ezek a parkok beleesnek a Honvédkórház három kilométeres repülésvédelmi sugarába. Nem véletlen hangzott el már egy 2014-es konferencián, hogy a forgalomban lévő drónok 99 százalékát illegálisan üzemeltetik.

A helyzet azóta is változatlan. Tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz mindössze 15 bejelentés érkezett illegális reptetés miatt, melyből nyolc esetben indult eljárás. Elvileg 300 ezer forintig terjedhet a bírság a légi közlekedés szabályainak megszegése miatt, de a hatóság csak a 30 ezer forint minimális bírságot szokta kivetni.

Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója emlékeztet arra: nem véletlenül fejleszt a légiirányító társaság olyan applikációt, amelyen keresztül néhány kattintással foglalható lesz légtér, illetve az alkalmi pilóták tájékoztatást kaphatnak repülésükhöz. A tervezett könnyítések összhangban állnak a lassan körvonalazódó, egységesebb európai szabályozással is. Magyarország fél évtizede dolgozik a saját dróntörvényén. Négy kategóriába sorolnák a pilóta nélküli járműveket, bevezetve a 250 gramm alatti játék repülők fogalmát, amelyek engedélyeztetés nélkül, szabadon repülhetnek a saját kertben.

A 250 gramm és két kiló közé eső kategória már félprofi, akár versenyzésre is alkalmas gépekről szól, majd következnek a 2–25 kilós, illetve a 25 kiló feletti drónok. A súly szerinti besoroláshoz egyre komolyabb tanfolyamot javasol a korábbi, nem ratifikált tervezet, mely a legnagyobbak esetén szakszolgálati engedélyt és légi alkalmassági vizsgát is megkövetel. A minden drónkategóriára vonatkozó felelősségbiztosítás a legújabb szabályozási tervezetben is szerepel. A szabadidős és üzleti felhasználást könnyíti, hogy a tervezett applikáción keresztül a két kilónál könnyebb gépeknek elég fél órával a tervezett repülés előtt bejelentkezniük. A gép és a pilóta adatait megkapja a honvédség, a rendőrség, a TEK és a katasztrófavédelem is.

Ha jó törvényt sikerülne megalkotni, az segíthetné szabályozott mederbe terelni például a filmesek és fotósok munkáját, akik eddig az életszerűtlen szabályozásból következően sokszor illegálisan voltak kénytelenek elvállalni a munkát.

A drón tulajdonosát is védik majd a jogszabályok. Bár a szomszédjogi és a kamerával való megfigyelés szabályai a megfigyeltnek kedveznek (30 méteres magasságig csak a magánterület tulajdonosának, bérlőjének engedélyével lehet reptetni), de legalább a fényképezett szomszéd nem teheti tönkre az eszközt, mert az már a rongálás kategóriájába eshet. Magyarország „elfelejtett” sportága a repülőmodellezés. Az 1960-as, ’70-es, ’80-as években sok fiatalt vonzott a sportág, melynek művelői olimpiai pontrendszerben számítva legalább annyi pontot hoztak, mint az úszók vagy a vívók. A rendszerváltás után azonban megszűntek az állami támogatások. Sportági szakértők szerint az outsider jogalkotók életidegen szabályozást kényszerítettek rájuk: egy kalap alá vették a repülőmodellezést a drónozással.

A modellezőszövetségek igyekeznek folyamatosan benyújtani a légtérengedély-kérelmeket, azonban a modellezőknek nem mindegy, hogy milyen felszínformák és időjárási viszonyok között repülnek. A nagy versenyeken mindig van légtérengedélyük, de egyéni edzéskor elkerülhetetlen a rigorózus szabályok áthágása. Ahogy egyikük fogalmaz: „Amikor a széljárás percről percre is változhat, hogyan képzeli bárki is, hogy harminc nappal korábban tudnunk kellene, hogy milyen időjárás lesz éppen akkor?”