A rendvédelmi szakma megítélése szerint is a közszféra megtisztulását hozta a Bolcsik Zoltán vezérőrnagy vezette, 2011-ben alakult Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) sikeres működése. Ez főleg annak tulajdonítható, hogy túlvannak az úgynevezett nagy elfogásokon a szervezett bűnözői körben. Azóta folyamatosan detektálják a szervezett bűnözésben részt vevőket, és a korábbiakkal ellentétben még a bűnszervezetek környékén sem bukkannak fel a közszféra szereplői.
Az NVSZ ugyanis megfordította a felderítést, s nem azt keresik, hogy a védett személyek közül ki kapcsolódhat a bűnszervezetekhez, hanem fordítva: felderítik a szervezett bűnözés terén meghatározó személyeket, és megnézik, kik kapcsolódhatnak hozzájuk, a környezetükhöz a közszférából. Úgy tudjuk, a szolgálatnál azon dolgoznak, hogy a szervezett bűnözők még csak kopogtatni se tudjanak a közszféra szereplőinél.
Amint valakit jogerősen elítélnek, nincs befejezve az ügye, ugyanis az NVSZ egyfajta „utógondozást” is folytat. Ennek a munkának az eredményességét és létjogosultságát már számos ítélet, illetve folyamatban lévő büntetőeljárás bizonyítja, és lapunk több forrásból is arról értesült, hogy ennek köszönhetően hamarosan az 1990-es évek további megoldatlan maffiabűnügyei juthatnak el a felderítésig.
Óriási a kísértés, biztos a lebukás
A Belügyminisztérium nem tervezi, hogy törvénymódosítást kezdeményez a határokon lebukó egyenruhások miatt, mivel a szakemberek szerint az eddiginél is súlyosabb büntetés kilátásba helyezése sem rettentené vissza a bűnbe esőket. Mint azt a Magyar Nemzet megtudta, a többek között a határmenti egyenruhás korrupció ellen is fellépő NVSZ az ügyészi engedély alapján végzett úgynevezett kontaktusos megbízhatósági vizsgálatok számát kívánja növelni. Tavaly 323 ilyen ellenőrzést folytattak le, azok eredménye alapján kilenc esetben kezdeményeztek feljelentést, és az eljárások alig három százalékában vált megalapozottá az a gyanú, hogy a célszemély korrupt.
A vizsgálatot egyfajta „próbavásárlásként” lehet felfogni: egy magát sofőrnek álcázó NVSZ-es titokban hang- és képfelvételt készítve teszi próbára a pénzügyőrt, a határrendészt vagy éppen az autópálya-rendőrt. Amennyiben az egyenruhás elfogadja a kenőpénzt, a bizonyítékok perdöntő értékűek az igazságszolgáltatás számára. Lényeges, hogy a hang- és a képfelvételekből egyértelműen kiderüljön – s eddig minden esetben ki is derült –, hogy a célszemély önként fogadja el a kenőpénzt.