Duplájára nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) visszatartotta a mozsgói otthonban történt bántalmazásról készült videót, mert a Soros György által támogatott civilek és az ellenzék célja, hogy rossz színben tüntesse föl a szociális szakmában dolgozókat — mondta lapunknak Fülöp Attila, szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár. A politikus arról is beszélt, hogy egyre több fogyatékkal élő dolgozik, és nő a nevelőszülőkhöz kerülő gyerekek száma.

Az államtitkár szerint a Soros György támogatását élvező civilek a hangulatkeltésben érdekeltek Fotó: Kurucz Árpád

– A mozsgói szociális otthonban bántalmazták az ellátottakat. Közel egy évnek kellett eltelnie, mire meglettek az elkövetők. Hogyan fordulhatott ez elő?

– Azoktól kell ezt megkérdezni, akiknél egy éve van egy videó az esetről, és semmit sem tettek az ügyben. A Soros György által finanszírozott TASZ az ombudsmanhoz fordult, és nem a rendőrséghez, mondván, a videó készítője kérte, hogy az adatait zártan kezeljék. Abszurd, hogy a TASZ jogvédő szervezetként hagyta, hogy a bántalmazás még egy évig folytatódjon. Az ombudsmannál nyolc hónapig állt az ügy, nem kaptuk meg a felvételeket, amíg feljelentést nem tettem ismeretlen tettes ellen. Érdekes módon másnap rögtön megkaptuk a videókat.

– Az ombudsman jelentése szerint a mozsgói otthon túlzsúfolt, és az ilyen intézményekben nagyobb eséllyel fordulhatnak elő atrocitások.

– Az ombudsman a TASZ beadványában megfogalmazottakat vizsgálta, amelyben az szerepelt, hogy nem megfelelők a lakókörülmények, ágybetétek hiányoznak, seprűvel söprik le a lakókat, közös szivacsot használnak és fertőzéses megbetegedések vannak a nem megfelelő higiénia miatt. Ezekről a vádakról az ombudsmani vizsgálatkor kiderült, hogy hamisak. A videón szereplő bántalmazás megtörtént, erről viszont semmi bizonyítékot nem kaptunk a rendőrségi feljelentésig. Utána a tetteseket azonnali hatállyal elbocsátotta az intézmény.

– Sokak szerint ezeknek az eseteknek a megelőzése az anyagi lehetőségeken múlik. Eleget fordítanak fejlesztésre?

– Szeretnék tisztázni valamit: nincs olyan fizetési szint, ami alatt elfogadható lenne a bántalmazás. Az ellenzék – politikai célból – az alacsony fizetésekkel vagy a dolgozók túlterheltségével hozza összefüggésbe azt, ami történt. A leghatározottabban visszautasítom ezt minden, az intézményekben dolgozó kollégánk nevében! Ezzel azt állítják az ellenzéki politikusok, hogy akinek alacsonyabb a fizetése, az bántalmazóvá válhat. Abszurd. Attól, hogy előfordult ez az eset, senki ne próbálja besározni a szociális szakmában dolgozók ezreit, akik olyan hősies munkát végeznek, ami a legtöbb embernek elképzelhetetlen lenne. A TASZ nem akart tisztán látni az ügyben, nekik az volt a szándékuk, hogy egy problémát szétterítsenek a teljes rendszerben. A szociális szakmában dolgozókról a sajtó és az ellenzéki politikusok csak akkor szólnak, ha gond van. Ez felháborító igaz­ságtalanság.

– Az 1997-es gyermekvédelmi törvényben szerepel, hogy kisebb otthonokban kellene elhelyezni az ellátottakat. Azóta több mint húsz év telt el. Mikorra zárulhat le ez a folyamat?

– A kormány szerint az otthonoknál jobb megoldás a nevelőszülőknél történő elhelyezés. Olyan gyermekekről beszélünk, akik súlyos traumákon estek át. Őket kell a jövőre felkészíteni, ami rendkívül nehéz feladat. Amit a családi környezet biztosítani tud, azt egy nagy intézményben nem lehet megadni a gyerekeknek, ezért akit lehet, családoknál szeretnénk elhelyezni. Akiknél ez nem lehetséges, azokat kis létszámú otthonokban látnánk el. Ez a folyamat 2020-ra fejeződik be.

Az államtitkár szerint a Soros György támogatását élvező civilek a hangulatkeltésben érdekeltek
Fotó: Kurucz Árpád

– Május 19-én zárul a Befogadlak nevelőszülői program országjárása. Milyenek az eredmények?

– A Befogadlak program csak a kezdete egy pozitív folyamatnak. Az országjárás május 19-én ugyan véget ér a Várkert Bazárban egy nyitott családi nappal, de szeretnénk tovább bővíteni a nevelőszülői férőhelyeket. Jövőre a nevelőszülők is kapnak majd gyedet, hogy minden olyan gyermeken segíthessünk, aki kivihető az intézményekből családokhoz. Az érintett gyerekek mintegy kétharmada már nevelőszülőknél él.

– Egyre több gyermektelen pár van, akik gyereket szeretnének. Össze lehet őket kapcsolni a rendszerben lévő gyerekekkel?

– Fontos megérteni, mi a nevelőszülői szerep lényege és kiken lehet örökbefogadással segíteni. Az elmúlt időszakban nőtt az örökbefogadások száma, és abban szeretnénk segíteni, hogy akik gyermeket fogadnának örökbe, és megfelelnek a feltételeknek, azok minél könnyebben és gyorsabban megtehessék ezt. Annak a 23 ezer gyermeknek a döntő többsége, aki a gyerekvédelmi rendszerben benne van, nem örökbe fogadható, hiszen a családja nem mondott le róla. Vannak, akik még mindig „intézetis” és árva gyerekekről beszélnek. Ez a megfogalmazás hatvan évvel ezelőttről, a kommunizmusból származik. Még a segítő szerepben tetszelgő ellenzéki politikusok és a Soros György által pénzelt szervezetek munkatársai is tévesen használják ezeket a fogalmakat.

– Szél Bernadett és a Magyar Helsinki Bizottság a fóti gyermekvárosként emlegetett intézmény kapcsán azt állítják, hogy kilakoltatják az ott lakó gyermekeket. Igaz ez?

– Fóti ügy nincs, csak ellenzéki politikusok vannak, akik szeretnének fóti ügyet kreálni. Ez a gyermekotthon a magyar gyermekvédelem fontos, történelmi része. A hazai gyermekvédelmi rendszer 23 ezer gyermekről gondoskodik, ebből 50-60 él Fóton. Más ennek az intézménynek a jelentősége és a nagysága, mint ötven éve volt. Erről az ellenzéki képviselők felelőtlenül, szakmai felkészültség nélkül beszélnek. Fóton ugyanis speciális szükségletű gyermekek is vannak, akik alapvető szociá­lis és pszichés problémákkal küzdenek, és biztosan nem tesz jót nekik, ha a képviselő asszony bejelentés nélkül, látogatóközpontnak használva az otthont, megjelenik ott.

– Elkerülnek a gyerekek Fótról?

– A Károlyi István Gyermekközpontban meglévő ellátásokat a jövőben az ország más területén működő gyermekotthonokban fogják biztosítani; zajlanak az ehhez szükséges fejlesztések. A gyerekek elhelyezését pedig nem a politikusok fogják eldönteni, egy szakértői bizottság határoz majd erről. Mi abban segítünk, hogy fejlesztjük az otthonokat és a nevelőszülői hálózatot.

– Több mint a duplájára emelkedett 2010 óta a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya. Mi az oka a javulásnak, és mit tesznek a további emelkedésért?

– A piaci cégek felé szeretnénk nyitni, meggyőzve őket, hogy ezek az emberek is sok munkafolyamatban használhatók. A magyar szabályozás kétféle motivációt tartalmaz. Ez évtől adókedvezménnyel segítjük a vállalatokat, amelyek foglalkoztatják ezeket az embereket. Emellett aki nem tölt be meghatározott mennyiségű munkahelyet megváltozott munkaképességűekkel, kompenzációt kell fizetnie. A legsúlyosabb fogyatékossággal élőket, akiknek a piaci körülmények között való foglalkoztatása nem lehetséges, annál a mintegy 360 akkreditált cégnél igyekszünk elhelyezni, amelyeknek a tevékenységét komolyan támogatja az állam. A fogyatékos emberek foglalkoztatása nemcsak szociálpolitikai kérdés, hanem nemzetgazdasági jelentőségű ügy is.