Egykori szimpatizánsok adataival élhetett vissza a Jobbik

A Jobbikot korábban támogatók személyes adatai és aláírásai is felkerülhettek a Jobbik európai parlamenti (EP-) választási aláírásgyűjtő íveire, de az érintettek tudta nélkül.

A párt áprilisban alig két nap alatt gyűjtötte össze az induláshoz szükséges húszezer szignót Fotó: Kurucz Árpád

A fentiek tükrében különösen érdekes, hogy idén, az ívek leadásakor Jakab Péter, a párt szóvivője reményét fejezte ki, hogy a Fidesz „az ajánlások gyűjtésénél nem csalt”.

Négy éve Szabó Gábor pártigazgató a távirati irodát még arról tájékoztatta, „a Jobbik ezúttal is közvetlen kapcsolaton alapuló módszereket, például házról házra járást és standolást választott politikai üzeneteinek eljuttatásához”.

– Amennyiben ilyen cselekmény a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési céllal vagy jelentős érdeksérelmet okozva történik, felmerülhet a személyes adattal visszaélés vétsége – nyilatkozta lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Mint fogalmazott: amennyiben pedig az adatgyűjtési tevékenység hamis közokirat készítését eredményezheti, alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A jogász emlékeztetett: ez nem az első eset, hogy a Jobbik választási visszaélés gyanújába keveredett, tavaly Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Kövér László házelnöknél a jobbikos Farkas Gergely képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség akkor úgy értékelte: megalapozott gyanú merült fel abban a tekintetben, hogy az érintett képviselő a 2018-as országgyűlési választás jobbikos jelöltjeként 600 ezer forintot ajánlhatott fel az LMP egyik jelöltjének, amennyiben az illető visszalép a megméretéstől.

– Mindkét esetkör egy identitását vesztett politikai formáció elkeseredett küzdelmének bizonyítéka a fennmaradásért – fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán.

A fentiekkel kapcsolatban lapunk megkereste az NVI-t is, ahol közölték, az EP-választás kapcsán eddig mintegy 2100 megkeresés érkezett az irodához, amelyekben a beadványozók arról érdeklődtek, hogy mely pártok ajánlóívein szerepel a nevük.

A választópolgár a kézhez kapott tájékoztatás alapján az illetékes nyomozó hatóságnál tehet feljelentést, ha az adott párt ajánlóívét nem írta alá, ennek alapján büntetőeljárás keretében vizsgálják ki a jogszabálysértést – tájékoztatott a hivatal, hozzátéve, az ajánlóíveket a szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon kell megsemmisíteni, de ez természetesen nem érinti azokat az ajánlóíveket, amelyeket a nyomozó hatóság az eljárás során lefoglalt.

Megkérdeztük Szabó Gábort, a Jobbik pártigazgatóját is, előfordulhatott-e, hogy ajánlóíveikre olyan személyek adatai, aláírása került, akik most nem támogatták a Jobbikot.

A politikus úgy válaszolt: nincs tudomásuk arról, hogy ilyen eset náluk megtörtént volna, s mindez csak úgy fordulhatott volna elő, ha valaki a gyűjtőiknél a sajátja helyett más személy adatait adta meg, és írta alá helyette a dokumentumot.

Mint írta, minden más párthoz hasonlóan a jobbikos gyűjtők sem rendelkeznek olyan hatósági jogosítvánnyal, hogy hitelt érdemlően ellenőrizni tudnák az aláírók személyazonosságát, és kiszűrjék a rossz szándékkal jelentkezőket.

– Ha a saját gyűjtőnkkel kapcsolatban merülne fel olyan gyanú, hogy akár egyetlenegy választópolgár adataival is visszaélt volna, akkor azonnal etikai eljárás indulna ellene, s ha bebizonyosodna a bűnössége, akkor az illetőt kizárnák a pártból, ugyanis a Jobbik teljes mértékben elkötelezett a választások tisztaságának megőrzése mellett – állította Szabó Gábor.