Akkor még nem volt törvényileg szabályozva a média, bármit lehetett hirdetni a műsorban, ami anyagilag is stabilizálta azt. Székely 1994-ben elutasította Horn Gyula miniszterelnök felkérését a tévéelnöki posztra, a műsorokért felelős alelnök lett, a Napkelte műsorának gyártására pedig Fenyő cégét, a Földgömb Kft.-t javasolta, ennek utóda lett a Stáb TV, Fenyő másik cége. Fenyőék 1994 végétől 1996-ig, Peták István tévéelnöki kinevezéséig készítették a műsort.
Peták azonnal felmondta Fenyővel a szerződést, és Gyárfással kötött újat, így a Nap Kft. visszakapta az egész műsort, ami még három évig futott a köztévén.
Székely vallomásában kitér a Gyárfás és Fenyő között, a Nap TV-ért kirobbant másfél éves háborúra is. A két – Székely megfogalmazásában – nagyon erős egójú ember között kialakult, mások által is gerjesztett konfliktus volt az egész.
Szerinte 1995-ben valaki kívülről kezdte szítani a tüzet közöttük, az ellenségeskedés 1996-ban csúcsosodott ki, amikor Peták visszaadta Gyárfásnak a műsorkészítési jogot. Ezzel a producer jogilag, erkölcsileg, üzletileg, tehát minden tekintetben győztesként került ki a konfliktusból. Az erről született választott bírósági döntést ugyanakkor Székely hibásnak tartotta.
A volt alelnök szemtanúja volt, amikor az 1996-os sajtóbálon Fenyő és Gyárfás kezet fogtak egymással. Fenyő azt mondta Székelynek 1997 májusában a Gyárfással vívott háborúról: „Olyanok voltunk, mint a Muppet Show-ban a két öreg, akik folyton veszekednek a páholyban, míg a többiek odalent intézik a bizniszeket…”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!