Vasárnap este tizenegy órától várhatók az eredmények

Május 23-án kezdődnek az idei európai parlamenti választások, amelyek május huszonhatodikáig tartanak. Olaszországban lehet a legtovább az urnákhoz járulni.

Május 23-án, csütörtökön kezdődnek az idei európai parlamenti választások, amelyek május huszonhatodikáig tartanak. Az első szavazás óta folyamatosan esett a részvétel, legutóbb átlagosan már csak a szavazók 42 százaléka járult az urnákhoz, de ez most megváltozhat: a kiélezett helyzetben nőhet az érdeklődés – derül ki az MTI összeállításából.

Az Európai Unió polgárai 1979 óta ötévente, közvetlenül választják meg az Európai Parlament (EP) képvise­lőit. Csütörtökön az Egyesült Királyságban és Hollandiában kezdődik a szavazás. Pénteken Írországban és Csehországban járulhatnak az urnákhoz a választók, utóbbiban pénteken és szombaton is leadhatják a voksukat. Szombaton Lettországban, Máltán és Szlovákiában kezdődik meg a választás.

A legtöbb uniós országban viszont vasárnap tartják a szavazásokat, így Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában is. Az eredmények közzétételével meg kell várni, míg mindenhol befejeződik a voksolás. Olaszországban lehet a legtovább az urnákhoz járulni, vasárnap este 11 óráig tartanak nyitva a szavazóhelyiségek.

Öt évvel ezelőtt minden idők legalacsonyabb választási részvételét regisztrálták: a szavazásra jogosult uniós polgárok 42,6 százaléka adta le voksát. A szavazók számának csökkenése állandósult az 1979-es első választások óta (62 százalék), az 1999-es voksoláson már 50 százalék alá esett a részvétel (49,5 százalék). 2009-ben már csak a választópolgárok 43 százaléka szavazott.

Az egyes tagállamokban a részvétel nagyon változó képet mutat: ott a legmagasabb, ahol kötelező szavazni. Ilyen például Belgium és Luxemburg, ahol az öt évvel ezelőtti EP-választáson 90, illetve 86 százalékos volt a részvétel. Mindkét államban pénzbüntetéssel sújtják azokat, akik nem mennek el voksolni. Görögországban szintén kötelező a szavazás, ám ott már nem büntetik azt, aki nem adja le szavazatát, korábban azonban egy hónapnyi börtönbüntetést is maga után vonhatott a vokskabintól való távolmaradás. A görögöknél 60 százalékos volt a részvétel legutóbb, míg Magyarországon átlag alatti, 29 százalékos. A legalacsonyabb részvételi arányokat legutóbb Csehországban (18 százalék) és Szlovákiában regisztrálták, utóbbiban csak minden hetedik választó ment el szavazni.