– Mint tudjuk, tavaly döntött a parlament a hallgatói normatíva negyvenszázalékos emeléséről, így 2020-tól 166 600 forint jár majd fejenként a hallgatók után. Hogy ezt mire költhetik az egyetemek, azt a szóban forgó rendelet szabályozza, amelyet mi szeretnénk úgy optimalizálni, hogy a lehető legtöbb pénz jusson a tanulmányi és szociális ösztöndíjakra. Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkárral már beszéltünk erről, a nyáron kidolgozzuk, szeptemberben pedig benyújtjuk a javaslatot – magyarázta Murai László.
Hozzátette: az oktatási tárca a közelmúltban elindította a tanárképzés, a bölcsészképzés, valamint az agrár- és a természettudományos képzési területek felülvizsgálatát, a HÖOK pedig minden témában le fogja tenni a minisztérium asztalára a szakmai javaslatcsomagját.
Fotó: Kurucz Árpád
– A tanárképzést érintő anyagunk régóta nyilvános, ebből szerencsére elég sok mindent beépíthetőnek találtak a döntéshozók, de a napokban nyújtottuk be az Emberi Erőforrások Minisztériumának 21 pont a 21. századi bölcsészképzésért című előterjesztésünket, és sorban készül majd a többi is. Szeretnénk elkerülni, hogy olyan kész előterjesztésekkel találkozzunk, amibe már nem tudunk érdemben beleszólni – hangsúlyozta a HÖOK-elnök.
Komolyabb lélegzetvételű anyag lesz az úgynevezett kreditjelentés is, amely a tanegységek teljesítését szabályozó kreditrendszert hangolná át. Mint ismert, a felsőoktatásban minden tantárgynak kreditértéke van, ami jelzi, hogy mennyi tanulást igényel az adott tanegység. Egy kredit elvileg 30 munkaóra alatt teljesíthető. A rendszerben azonban a hallgatói képviselet szerint vannak anomáliák.
Murai László ennek kapcsán rámutatott, hogy egy 2017-es nemzetközi felmérés szerint hazánk utolsó helyen áll a tekintetben, hogy a mobilitási programokban részt vevő hallgatók a külföldi tanulmányokból hazatérve mennyire tudják elismertetni anyaintézményükben a kint teljesített tárgyakat.
– Sajnos nálunk ilyen esetben borítékolható a csúszás, ami nem jó üzenet, ha azt akarjuk, hogy a diákok vállaljanak külföldi féléveket. Problémának látjuk továbbá azt is, hogy az EU-n belül nálunk kiugróan magas a kontaktórák száma, ami ahhoz vezet, hogy nagyon alacsony az önképzés, önfejlesztés aránya. Itthon sokszor középiskolához hasonlít az egyetemek napirendje, vagyis mindennap késő délutánig sorra követik egymást az előadások, szemináriumok, minden órán kötelező ott lenni, házi feladat van, számonkérés van stb. Így nem marad energia és idő arra, hogy a diák elmenjen a könyvtárba vagy önálló kutatásokat végezzen egy neki tetsző területen. Pedig az egyetemi lét épp ebben kéne, hogy eltérjen a középiskolástól. A HÖOK szeretné elérni, hogy a jövőben több idő jusson az önálló munkára – emelte ki Murai László.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!