időjárás 13°C Jeromos 2022. szeptember 30.
logo

Orbán Viktor: Brüsszel hazudott a szankciókról

Harminc pontban szedte össze javaslatait a HÖOK

Csókás Adrienn
2019.06.24. 06:24
Harminc pontban szedte össze javaslatait a HÖOK

Módosító javaslatot készít elő és nyújt be szeptemberben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a hallgatói juttatásokat szabályozó rendelethez, hogy a jövő februári normatívaemeléskor a diákok a lehető legjobban járjanak. Mindez azonban csak egy eleme a szervezet idei jubileuma alkalmából összeállított akciótervnek, amelynek keretében a hallgatók javaslatcsomagok egész sorával bombázzák a minisztériumot.

Végleg levetkőzné magáról a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azokat az előítéleteket, amelyek szerint a hallgatói képviseletek működése csak a „tütükézés meg a bulikázás” körül forog. Az országos hallgatói szervezet megkerülhetetlen szereplőként, aktívan részt kíván venni a szakpolitikai intézkedések előkészítésében, formálásában és véleményezésében.

Murai László, a HÖOK elnöke a lapunknak adott interjújában kiemelte: az idei évben elébe mennek minden tervezett változásnak, gyakorlatilag nem lesz olyan terület, amiben a minisztériumi előterjesztést ne előzné meg a hallgatók témában készült javaslatcsomagja. Így lehetőséget sem adnak a döntéshozóknak arra, hogy ne ismerhessék a hallgatók észrevételeit, követeléseit.

A HÖOK idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Az alkalomra az elmúlt évtizedek munkájára reflektáló tanulmánykötettel, valamint a korábbi vezetők emlékezéseit tartalmazó interjúkötettel, továbbá egy 30 projektből álló akciótervvel is készülnek.

– A hallgatói önkormányzatiság egyik legnagyobb eredményének azt tekintem, hogy a ’89-es indulás óta a mai napig töretlenül működik, megőrizve integritását és politikai függetlenségét. A kezdeti időkhöz képest mára nagyon kinőttük magunkat, sokan nem is gondolnák, de országos szinten már 12 ezer hallgató vesz részt az egyetemisták és főiskolások képviseletében – hangsúlyozta Murai László.

A hallgatói vezető a fontosabb sikerek között említette, hogy a HÖOK 2020-ra elnyerte a Hallgatói Önkormányzatok Euró­pai Szövetsége éves közgyűlésének rendezési jogát, így jövő ősszel nálunk rendezik meg a nagy presztízsű, nemzetközi találkozót. Szintén nemzetközi eredmény, hogy bírósági bejegyzés alatt áll egy egyesületük, ami a V4-szövetség, illetve a közép-európai hallgatói képviseleteket fogja össze. A HÖOK szeretné elérni, hogy a V4+ hallgatói szövetségnek Budapest legyen a központja.

A 30 pontos akcióterv egyik kiemelt projektje a hallgatói juttatási szabályokat rögzítő 2007-es rendelet revíziója lesz, amelyhez kapcsolódva már ösztöndíjműhelyt is létrehozott a HÖOK.

– Mint tudjuk, tavaly döntött a parlament a hallgatói normatíva negyvenszázalékos emeléséről, így 2020-tól 166 600 forint jár majd fejenként a hallgatók után. Hogy ezt mire költhetik az egyetemek, azt a szóban forgó rendelet szabályozza, amelyet mi szeretnénk úgy optimalizálni, hogy a lehető legtöbb pénz jusson a tanulmányi és szociális ösztöndíjakra. ­Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkárral már beszéltünk erről, a nyáron kidolgozzuk, szeptemberben pedig benyújtjuk a javaslatot – magyarázta Murai László.

Hozzátette: az oktatási tárca a közelmúltban elindította a tanárképzés, a bölcsészképzés, valamint az agrár- és a természettudományos képzési területek felülvizsgálatát, a HÖOK pedig minden témában le fogja tenni a minisztérium asztalára a szakmai javaslatcsomagját.

Szeretnék áthangoltatni a kreditrendszert is
Fotó: Kurucz Árpád

– A tanárképzést érintő anyagunk régóta nyilvános, ebből szerencsére elég sok mindent beépíthetőnek találtak a döntéshozók, de a napokban nyújtottuk be az Emberi Erőforrások Minisztériumának 21 pont a 21. századi bölcsészképzésért című előterjesztésünket, és sorban készül majd a többi is. Szeretnénk elkerülni, hogy olyan kész előterjesztésekkel találkozzunk, amibe már nem tudunk érdemben beleszólni – hangsúlyozta a HÖOK-elnök.

Komolyabb lélegzetvételű anyag lesz az úgynevezett kreditjelentés is, amely a tanegységek teljesítését szabályozó kreditrendszert hangolná át. Mint ismert, a felsőoktatásban minden tantárgynak kreditértéke van, ami jelzi, hogy mennyi tanulást igényel az adott tanegység. Egy kredit elvileg 30 munkaóra alatt teljesíthető. A rendszerben azonban a hallgatói képviselet szerint vannak anomáliák.

Murai László ennek kapcsán rámutatott, hogy egy 2017-es nemzetközi felmérés szerint hazánk utolsó helyen áll a tekintetben, hogy a mobilitási programokban részt vevő hallgatók a külföldi tanulmányokból hazatérve mennyire tudják elismertetni anyaintézményükben a kint teljesített tárgyakat.

– Sajnos nálunk ilyen esetben borítékolható a csúszás, ami nem jó üzenet, ha azt akarjuk, hogy a diákok vállaljanak külföldi féléveket. Problémának látjuk továbbá azt is, hogy az EU-n belül nálunk kiugróan magas a kontaktórák száma, ami ahhoz vezet, hogy nagyon alacsony az önképzés, önfejlesztés aránya. Itthon sokszor középiskolához hasonlít az egyetemek napirendje, vagyis mindennap késő délutánig sorra követik egymást az előadások, szemináriumok, minden órán kötelező ott lenni, házi feladat van, számonkérés van stb. Így nem marad energia és idő arra, hogy a diák elmenjen a könyvtárba vagy önálló kutatásokat végezzen egy neki tetsző területen. Pedig az egyetemi lét épp ebben kéne, hogy eltérjen a középiskolástól. A HÖOK szeretné elérni, hogy a jövőben több idő jusson az önálló munkára – emelte ki Murai László.

Az elnök kitért arra is, hogy a 30 pontjuk között találhatók könnyedebb, sportnépszerűsítő, közösségépítő programok is, idetartozik például a focimeccssorozatuk, amelynek keretében a HÖOK csapatát minden héten más intézményi csapat hívhatja ki egy mérkőzésre. De hamarosan indul a Csörögj velünk inkluzív sportkampány is, ami az esélyegyenlőség jegyében a csörgőlabdasportot fogja népszerűsíteni.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.